Brutális kínzássá fajult a gólyáknak kitalált játék

Két órán át kínozták az elsősöket

2006. május elsején éjszaka egy szegedi kollégium felsős diákjai felrázták álmukból az elsős diákokat, és összeterelték őket. Az álmosan pislogó és megrémült pizsamás gyerekek arcát kifestették, majd a tanulószobában és a vizesblokkban különböző megalázó feladatokat hajtattak végre velük. Az elsősöknek egymást kellett pofozniuk, a fejükkel kellett kopogniuk az asztalon, másoknak fogkrémmel megkent kenyeret kellett enniük, a legszerencsétlenebbeket pedig ürülékkel teli WC-be állították.

A 29 megfélemlített elsős nem mert tiltakozni. Később, a bírósági tárgyaláson sokan mély lelki traumáról számoltak be, néhányan azonban viccesnek találták a beavatást, míg a vádlottak többsége maga is úgy vélte, hogy a kétórás vegzatúra során a kezdeti mókás ötlet egyre inkább eldurvult. A Csongrád Megyei Bíróság végül jogerősen bűnösnek mondta ki a tizennégy erőszaktevő diákot, a kiskorúakat egy év próbaidőre bocsátotta, a felnőtt korúakat pedig közmunkára ítélte.

A hallgatás íratlan törvény

A fennmaradt írásos emlékek szerint az első egyetemi beavatásra még a 13. században került sor, a helyszín a világhírűvé lett párizsi Sorbonne. A gólyáknak kutyaeledelből, csukamájolajból, mentából, nyesthúsból és döglött halból készült levest kellett megenniük, hogy idősebb társaik befogadják őket. A beavatási szertartások lényege éppen ez: a közösség – legyen szó ősi törzsekről, katonaságról, tengerészekről vagy éppen iskolásokról – befogadja az újonnan érkezőket vagy sem.

Az újonc pedig mérlegel: megéri-e elfogadni a megaláztatásokat és az ezzel járó lelki, esetleg testi szenvedést. A döntő többség szó nélkül fejet hajt, aztán néhány év elteltével önmaga is a „kínzók” közé áll. És a hallgatás íratlan törvény.

Eldurvultak az események

Csak akkor borul ki olykor a bili, ha nagyon eldurvulnak az események. Ilyen volt például az 1999-ben kitört ausztrál botrány. Egy tengeralattjáró legénységének tagjai az Egyenlítőn először áthaladó társaikat brutális szertartáson avatták be: az újoncok végbelébe különböző tárgyakat (például partvisnyelet) vezettek be, alkohollal öntötték le őket. Egyikük eljuttatta a felvételt az ausztrál televíziónak, aminek következtében drasztikus szigorral lépett fel a hadsereg vezetősége a hasonló jelenségekkel szemben, ám a későbbi vizsgálatok szerint sok katonának egész életre szóló megrázkódtatást okozott a bántalmazás, sokan drogba, alkoholba menekültek az emlékek elől.

Egy 2005-ben napvilágra került felvétel tanúsága szerint a brit királyi tengerészgyalogság újoncai sem voltak irigylésre méltó helyzetben. A nyolc hónapos kiképzésükön túljutó kadétokat a tiszthelyettesek meztelenre vetkőztették, és egymással ütlegeltették. A felvétel legmegdöbbentőbb jelenete az, amikor az újoncok egyike tiltakozna, akkor egy kék egyenruhás tiszthelyettes brutálisan arcul üti, majd úgy megrúgja, hogy az ifjú katona eszméletlenül terül el. A brit védelmi minisztérium kénytelen volt elismerni a felvétel hitelességét.

A Bors beszélt olyan egykori tengerésszel, aki a nyolcvanas évek végén maga is tanúja volt az Egyenlítőn áthaladó magyar hajón lezajlott beavatási szertartásnak. Ennek részeként a matrózokat gatyára vetkőztetve „deresre” fektették, arcukat és testüket durva kefék segítségével sűrű olajjal vagy fe­ká­liá­val bekenték, illetve a kettesével, hármasával egymás mellé ültetett újoncok fejét csoportos kalodába zárták. Ezenkívül tekintélyes mennyiségű tömény alkohol is része volt a szertartásnak, amelyet – szó se róla – az interneten is fellelhető fotók tanúsága szerint a beavatottak is élveztek, legalábbis nevettek rajta.

A Bush család is beavatott lett

Egyesek szerint csak városi legenda, mások szerint cáfolhatatlan tény, hogy a világhírű Yale egyetemen létezett egy titkos diáktársaság, amely önmagát S&B-nek nevezte el, és amely a legfelsőbb ­elit­ből toborozta a tagjait. Jelképük a kalózokéhoz nagyon hasonló koponya és két keresztbe fektetett lábszárcsont volt. Akit felkértek (meghívtak), az mondhatott nemet, ám ha megerősítette a belépési szándékát, akkor igen különös szertartáson kellett részt vennie.

Az újjászületési procedúra első állomása egy iszappal teli medence volt, ezen meztelenül kellett áthaladni, majd ugyanígy lefürödni, jelezve, hogy új emberként lép be a jelölt a titkos társaságba.

Állítólag ezt követően egy nyitott koporsóba kellett befeküdni, és miközben azt kiabálva, szitkozódva, gúnyverseket ordibálva több tucatnyian körbeállták, az ifjú tagnak maszturbálnia kellett.

Mindezeken túljutva következett a vallatás: az előzetesen rendkívül sokrétűen tájékozódó kérdezők egymás után tették fel a kínosabbnál kínosabb, intimebbnél intimebb kérdéseket, és ha nem a szerintük őszinte válasz érkezett, akkor azt ostorcsapásokkal büntették. Végül a sikeres procedúra után rendi ruhát és titkos rendi nevet is kapott a beavatott.

Az interneten fellelhető források szerint a Bush család férfi tagjai több generáción át képviseltették magukat a titkos társaságban.

Ku-Klux-Klan: belépés egy gyilkossággal

A fehér faj felsőbbrendűségét hirdető társaság egyes csoportjaiban a beavatás egyenlő volt azzal, hogy az újoncnak meg kellett gyilkolnia egy színes bőrű embert. Aki ezt megtette, az taggá vált, és nem is léphetett ki soha.

Tengerész a szívem, tengerész…

Az a folyami hajós, aki az első zsilipen áthajózik, „folyami hajós keresztelőt” kap.

Az a hajós, akit szárazföldi emberből tengerésszé keresztelnek, élete első tengeri hajóútján „tengerész keresztelőt” kap.

Az a hajós, aki áthajózik életében először az Egyenlítőn, annak az „egyenlítői keresztelő” jut.

Egy arany fülbevalót viselhet az a tengerész, aki körbehajózta a Földet.

Fölteheti a lábát az asztalra az a tengerész, aki áthajózott a Horn-fokon.