Mensáros László sírba vitte a titkát, de Czeizel Endre genetikus felfedte a színészlegenda intim életét. Gyóntatópapja csábította el, állította egy melegfesztiválon a genetikus.
Mensáros László anyai nagyapja dr. Springer Ferenc volt, az FTC alapító elnöke, édesanyja Springer Piroska, aki zenekonzervatóriumot végzett, zenei műveltségét tőle sajátította el. Édesapja, Mensáros Zoltán József főherceg testőrtisztje volt, később százados, a leszerelését követően elvégezte a jogi egyetemet, és kormányfőtanácsos lett.
Gyermekük a Champagnan francia papi iskolában kezdte tanulmányait, majd egy katolikus gimnáziumba íratkozott be. Vélhetően valamelyik tanintézményben történt meg az, amiről Czeizel Endre egy XII. kerületi melegfesztiválon beszélt.
A hatter.hu arról számolt be még évekkel ezelőtt, hogy a gyóntatópapja csábította el Mensáros Lászlót, aki karrierje érdekében megnősült és gyermekei is születtek, később azonban kettős életet élt.
A genetikaprofesszor elmondta: idős korára Mensárosban megérlelődött a gondolat, hogy nyilvánosan is felvállalja homoszexualitását, ám közben súlyos beteg lett, és az előbújásból nem lett semmi. Czeizel szerint Mensáros felhatalmazta őt magánélete ezen aspektusainak közzétételére.
Mensáros László tehát életében soha nem beszélt nyilvánosan irányultságáról, inkább igyekezett e tekintetben visszafogott életet élni. 1947-ben feleségül vette Juhász Juditot, a Gamma Rt. alapító igazgatójának lányát. 1948-ban megszületett első gyermeke, egy fiú, 1954-ben egyetlen lánya jött világra, majd 1956-ban újra fia született.
Közben Mensárosnak, akit az igazságérzete a legnehezebb pillanatokban sem hagyott cserben, rögös útja vezetett a színészet felé. 1944-ben a katonai behívó elől Kassára menekült, ahol az apja közigazgatási városparancsnokként dolgozott, majd innen tovább kellett állniuk, végül 1945 őszén Ausztriából transzportálták őket haza, fél évet mindkettejüknek a Gerbeaud cukrászdában kellett dolgozniuk.
Ezt követően állt színésznek, irodalmár barátai, Pilinszky János és Thurzó Gábor ajánlották be a Belvárosi Színházba, tanulmányait a királyi színiakadémián folytatta. 1948-ban átkerült a főiskolára, de származása miatt eltávolították, elkeseredésében szökni próbált. Az osztrák határnál fogták el, fél évet ült börtönben Czifra György zongoraművésszel együtt. 1951-ben szabadult, ismét egy író, Görgey Gábor karolta fel, és került a Nemzeti Színházba statisztának. 1952-ben Debrecenben kap munkát, levelezőn folytathatta a főiskolát, 1954-ben megkapta színészdiplomáját.
1956-os ténykedése miatt ismét börtönbe került, 1960-ban szabadult Márianosztráról, ezt követően a Rutex nevű textilraktárban segédmunkás, majd a margitszigeti Casinóban és a pesterzsébeti Csiliben pincér volt. Börtönévei alatt elvált feleségétől, 1968-ban vette feleségül Mikes Gabriellát. A 60-as évek elején indult be színészi karrierje, ettől fogva arra figyelhetett, amit és akit igazán szeretett: a színházra és gyermekeire.
A gyerekei visszaemlékezése szerint rendkívül jó apa volt, mindhármukat hagyta kiteljesedni, elsősorban gondolkozni és szeretni tanította meg őket, mély hite – amit fiatalkori hányattatásai nem befolyásoltak – mindenben segítette. 1993-ban, 67 éves korában hunyt el, három gyermeke és hat unokája gyászolta.
Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!
