Dinoszauruszok uralták egykor a Pannon vidéket

Rengeteg, több mint nyolcszáz új leletre bukkantak Iharkúton, Magyarország egyetlen krétakori ősgerinces-lelőhelyén az utóbbi három hétben. Itt végez hazánkban egyedülálló kutatást dr. Ősi Attila geológus és paleontológus. A kutatócsoport az utóbbi évtizedben több mint tízezer leletet talált a területen. A hatalmas gyűjteményben szerepel egy páncélos dinoszaurusz részleges csontváza, izolált csontleletek, azaz koponyatöredékek és végtagcsontok is.

– Nagyon nehéz feladat ez, ugyanis valaki talál egy fogat, míg más egy csonttöredéket, így majdhogynem egy kirakóssal állunk szemben – magyarázza a Borsnak dr. Ősi Attila. – Meg kell határozni, hogy a megtalált töredék mely állat mely csontja. Ezenkívül találtunk egy másik lelőhelyet, ahol koprolitot, azaz fosszilis ürüléket találtunk. Ez nagyon fontos a kutatás szempontjából, időkapszulának is tekinthetô, ugyanis megtalálhatók benne a növények, csontok és magvak is, amelyekből következtetni lehet arra, mit fogyasztott az állat, valamint az akkori növényvilágra is.

Lehet, hogy most egy új fajra is sikerült rábukkanniuk. – Négyféle krokodil ismert erről a területről. Ebből az egyik az Iharkutosuchus, viszont a másik háromnak csupán töredékei ismertek. Előkerült egy koponyatöredék, amelyből a három közül az egyik alig ismertet vagy akár egy új fajt tudunk meghatározni – folytatja a kutató.
De nem csak a szenzációs új leletnek örülhetett a kutatócsoport, hétféle dinoszauruszt is találtak a környéken. – Három ragadozó fajt találtunk, melyek közül a csúcsragadozó négyméteres lehetett, emellett voltak pulykaméretű példányok is. Mellettük tülkös és páncélos dinoszauruszok maradványait sikerült felkutatni. Tülkösök közül az Ajkaceratops Kozmait, míg a páncélosok közül a Hungarosaurus tormai és a Struthiosaurusz néhány csontja került elő. 

Bár a csoport tizennégy éve kutat a területen, a krétakori lelőhelynek még csak egy részét tárták fel. – Az első leletet 2000 tavaszán fedeztük fel az iharkúti bányák területén, utána kezdődtek a szisztematikus ásatások. Most huszonnégy emberrel, az MTA–ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának munkatársaival, az ELTE, a Pécsi és a Szegedi Egyetem hallgatóinak segítségével dolgozunk. Terv szerint haladunk, azonban még sok van hátra, ez több évtizednyi munkát is jelenthet – mondja a szakember. 

A mostani kutatás fő célja, hogy rájöjjenek, milyen rejtélyes okból halmozódott fel ez a hatalmas mennyiségű lelet egy helyen. – A leletek viszonylag rövid idő alatt kerültek ide. Valószínűleg katasztrófa történt. Egy folyó áradása során elöntötte a területet, magával sodorta növények, állatok maradványait – véli a szakember. 

Óriás hüllők uralták a Bakonyt

Szubtrópusi éghajlat uralkodott a Bakonyban 85 millió évvel ezelőtt. Páncélosok, ragadozó dinoszauruszok, repülő hüllők, madarak, teknősök és krokodilok népesítették be a vidéket. A növényvilág is teljesen más volt, mint ma: trópusi növényekkel, zárva- és nyitvatermôkkel volt tele a környék. Ilyenek az araucárafélék, melyek ma a déli féltekén élnek, ezek hatalmas, 25-30 méteres fenyők. Négy évszakról nem beszélhetünk, kiegyenlített meleg volt egész évben, csupán a száraz és a csapadékos időszak váltogatta egymást.

Ősök szótára 

Fosszília: ősleletek megkövesedett vagy egyéb módon megőrzött maradványai.
Ajkaceratops Kozmai: négy lábon járó, növény­evő, tülkös dinoszauruszok egyik legkisebb faja lehetett, alig egyméteres. Koponyáján csőrszerű rész volt.
Hungarosaurus Tormai: az itteni terület legismertebb dinója. Viszonylag nagy, négy-öt méter hosszú növényevő, testsúlya megközelítőleg 650 kiló volt. Testét nyakától a farka végéig különböző méretű páncél borította.
Struthiosaurus: a legkésőbb, 2012-ben felfedezett faj, sokáig azt hitték, Hungarosaurus. Azonban annál kisebb, 2-2,5 méteres páncélos volt.