Világéletében tűzoltónak készült Greffer Gábor, hiszen édesapja Marcali tűzoltóparancsnoka volt. Ám a magyar törvények értelmében szemüvege és korábbi lábtörése miatt nem vették fel. Így szakács lett. Az amerikaifoci révén Amerikába került, és ott teljesítette be az álmát.
Greffer Gábor mindössze huszonöt esztendős, de saját lakása és kocsija van Louisville-ben (USA, Kentucky állam), jó állása, boldog élete, amit ő maga teremtett meg.
Eredetileg nem vágyott sehová Balatonmáriafürdőről, szülőhelyéről, tűzoltóparancsnok édesapja nyomdokaiba akart lépni, de szemüvege és korábbi lábtörése miatt ez lehetetlenné vált. Ekkor másik kedvtelését, a főzést választotta: a Keszthelyi Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképző Iskola és Kollégium diákja lett.
– Az iskola mellett a Keszthelyi Thunderstormsban játszottam amerikaifocit. Egy játékostársam segítségével jutottam ki az USA–ba fél évre, hogy sportoljak és gyakoroljam az angolt – mesélte a fiatalember a marcaliportalnak. Közben Louisville–ben állást kapott egy négycsillagos szállodában.
– Úgy kezdtem, hogy a kezembe nyomtak egy krumplit, meg egy krumplipucolót, és persze tudtam, mi a dolgom. Egy francia-kanadai séfnek dolgoztam, három év alatt a harmadik ember lettem. Ezután átmentem a város egyik legjobb éttermébe beosztott szakácsnak. A második hónap végére a főszakács egyik helyettese, 25 ember főnöke lettem. Vicces volt, hogy miközben komolyan vettek a munkában, jó ideig nem mehettem be a város vigalmi negyedébe, mert még nem voltam 21 éves, és nem szolgáltak ki alkohollal – tette hozzá Gábor.
De hogyan lett belőle tűzoltó?
– A külvárosban laktam, és munkába menet mindig elhaladtam a tűzoltóság mellett. Nagyon fájt a szívem, irigyeltem őket. Egyszer megkérdeztem, vesznek-e fel önkénteseket. Felvettek. A szomszéd tűzoltóság területén volt egy nagy lakóháztűz, mi értünk ki elsőként. Menni kellett be a tűzbe, hatalmas lángnyelvek jobbról, balról, és akkor, ott tudtam, hogy nekem ez az életem, a csapatmunka, a bajtársiasság. Az az érzés eldöntötte végleg, hogy mit akarok – adta meg a választ.
Elvégezte Kentucky állam tanfolyamát, letette a vizsgát, sőt mentőstanfolyamot végzett, mert Amerikában az elsősegélyt a tűzoltók adják. A fizikai állapotfelmérésen is megfelelt. Ahhoz azonban, hogy mindezt megtehesse, állást kellett változtatnia: a helyi egyetem éttermében lett a séf helyettese. Újra megkísértette a vendéglátós karrier.
– Mire elvégeztem a tanfolyamokat, én lettem a főnök, mindössze 23 évesen. Ez az étterem jó hírű hely, professzorok járnak ide, a forgalma évi 1,2 millió dollár. Mégis váltani akartam – szögezte le a fiatalember. Helytállt, amíg megtalálták az utódját, és éppen addigra a tűzoltóságnál is lett üres státusz. Így most főállásban a St. Matthews Fire Protection District tűzoltója, de tovább dolgozik az egyetem konyháján második emberként, szabadidejében pedig az Anchorage mentőszolgálatnál sofőr és mentőápoló, és vállal szolgálatot az önkénteseknél is, ahol kezdett.
– Barátságból, tiszteletből, hiszen ott kaptam először lehetőséget – mosolyog. Szolgálatban magyaros ételeket főz a bajtársainak, és ha szabadságot kap, hazajön Balatonmáriafürdőre a családhoz.
