Bízik az emberekben az első becsületkasszás palacsintázó tulajdonosa. A Fánkydoo három hete nyitott a fővárosban, és egyelőre jók a tapasztalataik. Magyarországon több üzlet is kipróbálta, hogy mindenki annyit fizessen, amennyit jónak lát, de sokan ezt úgy értelmezték: ingyen van.
A Belváros egyik eldugott utcájában található a Fánkydoo. Kívülről nem látszik étteremnek, csak az ínycsiklandó illatok árulkodnak arról, hogy a pincében palacsintát sütnek. Belépni olyan érzés, mintha az ember a barátaihoz érkezne vendégségbe. A hely családias, a pult szélén áll a becsületkassza. Senki nem ellenőrzi vagy reklamál azért, ki mennyi pénzt hagy benne.
– Nem étterem vagyunk, inkább egy baráti klub. Önkéntes alapon sütjük a palacsintát. Árak nincsenek feltüntetve, még minimum sem. Minden vendég saját belátására bízzuk, mennyit ér meg neki a palacsintánk. Alapelvünk, hogy mindenki lakjon jól – mondta Kiss István, a Fánkydoo megálmodója, aki egyelőre bízik abban, hogy az alapanyagok ára és a hely fenntartásának költsége befolyik a kasszába így is.
A legtöbben úgy térnek be, hogy ismerősüktől hallottak a palacsintázóról, és komolyan veszik a becsületkasszát. Kétféle finomságot sütnek: óriást és amerikait. Az óriás palacsinta mérete vetekszik egy pizzáéval, körülbelül harmincöt centi átmérőjű, és bőségesen megtöltik a lekvártól a kókuszos nutelláig mindenfélével. Egy pohár szörp is jár mellé.
A megnyitás óta a tulajdonos már több rosszindulatú megjegyzést kapott. Sokan úgy gondolják, a magyarok többsége visszaél a becsületkasszával, és megtalálja a módját, hogy elmismásolja a fizetést. Itt azonban bizalommal fogadják az embereket. – Hiszünk abban, hogy nem azoknak lesz igazuk, akik úgy gondolják, Magyarországon lehetetlen ilyen típusú helyet fenntartani. Akinek egyik alkalommal kevés a pénze, nem gond, ha ízlett neki a palacsintánk, legközelebb talán kiegészíti az árat. Szeretném, ha mi lennénk a példa arra, hogy a magyarok igenis becsületesek – tette hozzá Kiss István.
Szabályok persze itt is vannak: a tulajdonosnak joga van azt beengedni, akit akar. Ha valaki többször visszaél a bizalommal, nem biztos, hogy legközelebb is kiszolgálják. Mindenkit úgy fogadnak, mintha személyesen hozzájuk jönne vendégségbe, de aki nem tartja tiszteletben a szabályaikat, máskor nem kap meghívót. Ám az első három hétben erre nem volt példa.
Legyünk tisztában a szolgáltatás értékével!
A „Pay What You Want”, azaz „fizess annyit, amennyit gondolsz!” – az ár meghatározását az ügyfélre bízza, feltételezve, rendelkezik annyi információval, hogy a piacihoz közel, a költségeket is figyelembe véve határozza azt meg. A köznyelv ezt becsületkasszának nevezi, hiszen a vevők becsületességére épül, és arra, hogy senki nem él vissza a fizetési kötelezettség hiányával.
Buktak a budapestiek a bank tisztességtesztjén
A fővárosiak kevesebb mint fele dobott be pénzt azokba az ásványvíz-automatákba, amelyek felállításával a becsületességet akarta lemérni egy bank 2011-ben. Mindössze 50 forintot kértek egy palack vízért. A befolyt összeggel egy leukémiás kislányt akartak támogatni. Az emberek többsége azonban úgy gondolta, ingyenes, ezért fizetés nélkül elvitte a vizet.
