Történelmet írt a májusi sminkvilágbajnokságon Dudás Barbara – adta hírül a Délmagyarország. A szegedi sminkmester élete fő művével megváltoztatta a versenykiírást.
Húsz éve dolgozik a szakmában, kétszeres világ- és Európa-bajnok sminkmester. Hogyan indult el ezen a pályán?
A szegedi Tömörkény István Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola grafikus szakán végeztem. Már ott is foglalkoztatott az emberi arc, a sminkelés, ezért később elvégeztem egy kozmetikusiskolát is. Jó ötletnek tűnt összekapcsolni a kettőt. Életem első testfestő munkáját a 2004-es párizsi világbajnokságon készítettem el, azzal meg is nyertem a versenyt. A knosszoszi kígyós istennő szobrát festettem a modellemre. Ezzel a győzelmemmel megtörtem a franciák addigi egyeduralmát. A második világbajnoki címet is Párizsban szereztem a Moulin Rouge témakörben. Erről a 2011-es versenyről elhoztam egy harmadik helyezést is stage smink kategóriában. Az OMC Hairworld a világ egyik legrangosabb szépészeti versenye. Akkor elhatároztam, hogy nem indulok több versenyen, mert ezt már nem lehet felülmúlni.
Idén mégis elindult ugyanezen a világbajnokságon, ezúttal Frankfurtban. Miért?
Két évvel ezelőtt megnéztem Milánóban a világbajnokságot, és akkor jött egy érzés, hogy nekem még adnom kell valamit az embereknek. Menyasszonyi kategóriában indultam, amiben még soha azelőtt. A versenykiírásban nem voltak megkötések, és megkockáztattam, hogy egy új stílust, egy új irányzatot viszek oda. Egy Szűz Mária-szobrot készítettem a versenyre, menyasszonyi alakban.
Hogyan készült fel?
A verseny előtt egy évvel kezdtem a felkészülést. A legfontosabb a modell kiválasztása volt. Szerencsére találtam egy olyan lányt, akinek megláttam a tekintetében azt a szépséget, nemességet és ártatlanságot, ami a Mária-szobrokra jellemző. Emellett komolyan utánajártam a témának, festményeket, szobrokat tanulmányoztam. A versenyen a modellemet 14 órán át festettem. Csak az arcát. Egy szoborszerű arcot kellett készítenem Mária vonásaival, keskeny orral, pici ajkakkal.
Elégedett az eredménnyel?
Hatalmas sikere volt a munkámnak. Úgy éreztem, hogy a felkészüléstől a verseny végéig egy komoly spirituális utat jártam be. Tudat alatt olyan motívumokat alkalmaztam, mint például a liliom vagy a nyolcszögletű dobogó, amire a modellemet állítottam, amikről később tudtam meg, hogy Mária jelképei. Érdekes volt, ahogyan megéltem ezt az egy évet. Olyan volt, mintha én is szenvednék, ahogyan Mária szenvedett. Hiszek a jelekben és a gondolat teremtő erejében. A versenyre utazás előtt egy nappal tudtam meg, hogy várandós vagyok, pedig későbbre terveztük a babát a párommal. Hát mi ez, ha nem jel?
Mi történt a versenyen?
Az orosz hegemóniát nem lehetett legyőzni, sajnos mindenki az ő stílusukat követi, azt utánozza. Eldöntöttem, hogy nem fogok orosz stílussal indulni. Hatodik lettem. Először csalódott voltam, de másnap minden megváltozott. Az történt ugyanis, hogy a művészeti vezető összehívta a zsűrit, mert fel volt háborodva azon, ami történt. Nem mondhatta ki, hogy az én munkám, az én helyezésem miatt, de egyértelmű volt, hogy ezért. Azt mondta, hogy a versenyen nem menyasszonyok voltak, azoknak a modelleknek már semmi közük a menyasszonyi léthez. Megváltoztatták a kiírást, jövőre már csak természetes sminket lehet készíteni. Történelmet írtam. Hát, többek között ezért kellett nekem elindulnom ezen a világversenyen.
