Rab Efraim Ahmed az egykori modell a 2010-es szigetszentmiklósi diszkótűzben csúnyán megégett. Már nincsenek az arcán hegek, de az élete megváltozott. Bulizás helyett az ifjúságnak tart előadásokat a mértéktelenség veszélyeiről.
Soha nem felejti el 2010 szilveszter éjjelét Rab Efraim Ahmed. A szigetszentmiklósi pincebuliból az éjféli koccintás után kis híján katasztrófa lett. Az egyik részeg vendég ugyanis felgyújtotta a mennyezeten lévő díszek egyikét, amitől lángra kapott a hangszigetelő szivacs is. Néhány perc alatt 50–60 fiatal pánikban rohant a kijárat felé. Efraimnak ma is rémálmai vannak, ha felidézi.
– Úgy terveztem, rövid ideig maradok a szórakozóhelyen. Éppen köszöntem el a bará- taimtól, amikor észrevettem, hogy egy négyzetméteren kigyulladt a mennyezet. Gyorsan öntöttem rá vizet, de nem aludt ki a tűz. Próbáltam mindenkit figyelmeztetni. Elfutottam a mosdóhoz, ami ellenkező irányban volt, nehogy bent rekedjen valaki – idézi fel a borzalmakat a fiatalember.
A vészkijárat zárva volt, mire visszaért a táncparkettre, már lángokban állt. Egy robbanást hallott, nem volt mit tennie, keresztülrohant a tűzön. A bejáratnál egymást taposták az emberek, kifelé nyomták az ajtót, ami befelé nyílt. Közben egyre nagyobb lett a füst és fogyott a levegő. Végül sikerült mindenkinek kijutnia, de tizenketten súlyosan megsérültek.
– A baleset előtt a civil szakmám mellett modell voltam és Európa legjobb szórakozóhelyein táncoltam, ezután az éjszaka után viszont kettétört az életem. Az arcom, a nyakam, a karom és a szám teljesen összeégett. Iszonyú fájdalmaim voltak – mondja Efraim.
A kínzó kezelések ellenére a bőre a vártnál gyorsabban gyógyult. Az orvosok között is csodaszámba ment, hogy másfél hónap alatt sebei behegedtek. A fiatalember ezt annak tulajdonítja, hogy mindig egészségesen táplálkozott, nem dohányzott, sokat sportolt. Sokat köszönhet dr. Pataki Gergely plasztikai sebésznek is, aki az első perctől segítette a gyógyulását.
– Hiába gyógyultam meg, elhelyezkedni mégsem tudtam. Az eredeti szakmám épületburkoló, de a bőröm miatt nem mehettem poros területre, sem napra. A táncolást sem folytathattam, mert a baleset után pánikbeteg lettem – vallja be.
A Nemzeti Ifjúságvédő és Tehetségkutató Egyesületnél vállalt kezdetben önkéntes munkát, ő maga sem gondolta, hogy itt megtalálja a helyét és a hivatását. – Új ember lettem. A munkám a fiatalok segítése. Bármilyen problémával fordulhatnak hozzám. A rendezvényeken pedig a saját történetemet elmesélve tanítom őket okosan bulizni – teszi hozzá Efraim. – Ha már egy-két fiatalnak eszébe jutnak az intelmeim és ezzel elkerül egy balesetet, már megérte.
Az ügyben négy év elteltével sem tudták felelősségre vonni a bűnösöket. Információink szerint sem a hely tulajdonosa, sem a gyújtogató nem akarja vállalni a felelősséget a tűzért. Efraim bíróságra jár és harcol az igazáért.
