Habár kissé visszavett a rezsimből elődje után, Gurbanguli Berdimuhamedov még mindig kőkemény diktátor hazájában, Türkmenisztánban. A nyugatról kiutált államfővel ma barátkozik majd Áder János és Kövér László Budapesten.
Noha néhány éve még George W. Bush korábbi amerikai elnök vagy Tony Blair volt brit miniszterelnök érkezése volt a téma Magyarországon, jól jelzi hazánk helyzetét a világ diplomáciájában, hogy ma Türkmenisztán elnökének jár megkülönböztetett figyelem a hazai közjogi méltóságok részéről.
Ez már csak azért is kínos, mert Gurbanguli Berdimuhamedov az egyik legkeményebb diktátor a világon.
Noha a fogászból lett 56 éves politikus alaposan visszafogta elődje, Szaparmurat Türkménbasi személyi kultuszát – még a nap felé forgó aranyszobrát is elvitette a fővárosból –, azért ő is szereti, ha egyetlen erős kézben van a hatalom.
Gyakorlatilag semmilyen ellenzéki erő nincs az országban, legfeljebb a börtönökben, a sajtószabadságról pedig még csak nem is hallottak arrafelé. A nemzetközi szervezetek szerint egyedül Kim Dzsong Un Észak-Koreája előzi meg Türkmenisztánt a diktatúrák „versenyében”.
Az internetet nem úgy szabályozzák, mint például Kínában, itt csak egy-két nyilvános számítógép van, amit katonák őriznek. A tévében többnyire propagandaműsorok mennek, vagy a sokoldalú Gurbanguli szórakoztatja gitárelőadásaival a népet. Sőt még DJ-nek is beszáll néha az állami bulikon, ilyenkor általában az egész tömeg felállva tapsol.
Habár hivatalosan házas, és három gyermeke is van feleségétől, az asszony régóta Londonban él, ő pedig egy Marina nevű orosz szeretővel osztja meg ágyát odahaza. Legutóbb akkor került be a világsajtóba, amikor tavaly hatalmasat bukott egy lóversenyen. Persze így is megnyerte a tornát és a vele járó 11 millió dolláros díjat.
Áder, Kövér, koszorú
Gurbanguli Berdimuhamedov szerdán érkezik Magyarországra, ahol először Áder Jánossal találkozik a Sándor-palotában, majd a Parlamentben Kövér Lászlóval is megbeszélést folytat, végül csütörtök reggel megkoszorúzza a Hősök terén lévő emlékművet. A látogatás pontos okairól nem sokat tudni, de valószínűleg türkmén gáz- és kőolajüzlet állhat a háttérben.
