Búcsút mondhatnak a só- és cukortartónak, a Turista felvágottnak és társainak az iskolai menzákon, sőt a cukros ivólének is. Viszont mindennap kapnak majd húst, zöldséget, gyümölcsöt és tejet a diákok. Rendelet már van, kérdés, napi 300 forintból mire futja.
Mindenre kiterjedően, pontosan szabályozza rendeletében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a közétkeztetést. Nemcsak az ételek mennyiségét, típusát, fajtáját, zsír- és kalóriatartalmát írja elő, de még azt is, hogy nem lehet az asztalon só és cukor. – Eddig is volt közétkeztetéssel kapcsolatos ajánlás, ez most már kötelező. Többéves folyamat végére tettünk pontot. A közétkeztetők többsége egyébként már korábban is eszerint járt el – indokolta a Borsnak a szigort Horváth Ildikó főosztályvezető. Vége az iskolai menzákon a kenyérlevesnek, a bundáskenyérnek, a kenyérkockával tálalt tejlevesnek.
A közétkeztetők információink szerint leginkább a só mennyiségének csökkentését, a kötelezően előírt tej- és zöldségadagok meghatározását vitatták, illetve azt, hogy el kell felejteniük olyan hagyományos magyar termékeket, mint a kolbász, a felvágottak és a szalámik. – A feldolgozott termékeknél 23, a húsoknál 30 szá-zalék lehet a maximális zsírtartalom – magyarázta Szöllősi Réka, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének titkára.
Szöllősi szerint főleg a Turista felvágottakat érinti a rendelet, mert jó minőségű szalámit eddig se kaptak a gyerekek. No, nem a zsírtartalma, hanem az ára miatt. Ez utóbbi most is érzékeny pont, hiszen az iskolai menzákon napi 300-400 forintból kell kihozni a menüt. A legtöbb iskolában ennyit fizet a szülő, ez a nyersanyag ára, a többit az önkormányzat állja.
– Nem lesz drágább a menza – szögezi le Horváth Ildikó. A minisztérium illetékese állítja: az eddigi tapasztalatok szerint az étel minősége és a ráköltött pénz között nincs összefüggés. – A vizsgálataink azt mutatták, hogy kis ráfordítással is lehet jó, egészséges és bőséges ételt adni a gyerekeknek, és drágábban is készülhet pocsék eledel.
Henter Izabella dietetikus nehezen tudja elképzelni, hogy olcsón ki lehet hozni az egészséges menüt. – Szigorú a szabályozás, nehéz lesz betartani, de üdvözlendő lépés, ugyanis a gyerekek harmada duci. Mindenben van só, miért kéne még tenni bele? – ért egyet azzal, hogy nem sózhatnak a gyerekek.
Molnár B. Tamás, a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapítója is úgy véli: ennyi pénzből lehetetlenség három fogást kihozni, ráadásul a rendelet túl korlátozó. – Ez egy étkezési falanszter – fogalmaz. – Elavult tudományon alapul, ugyanis például a zsír- vagy kalóriatartalom nem fejezi ki az ételek minőségét. Sokkal fontosabb, hogyan termesztették az alapanyagot, tartották az állatot.
Egy biztos: a gyerekek többsége nem rajong a reformkonyháért, hiszen otthon is egészségtelenül étkezik. Márpedig övék a végső szó. – Kakaós csiga, csipsz és kóla – sorolja egy általános iskolai dolgozó, mit kérnek a gyerekek. – Ha olyan ebéd van, amit nem szeretnek, otthagyják.
