Menedékjogot kér egy varrónő Ausztriában

Az 56 éves makói rokkantnyugdíjas, Bodó Lászlóné devizahitel-kálváriája öt esztendeje kezdődött, amikor az osztrák határ közelében, a Vas megyei Káldon megvett egy egykori gyárépületben kialakított házat. Makón, a Csillag utcában is van háza; a káldit azért vette, hogy közel legyen a határhoz, ott él ugyanis a fia, ráadásul úgy gondolta, a határon átjárva könnyebben találhat magának kiegészítő munkát – szakmája szerint varrónő, több nyelven beszél, dolgozott már külföldön.

Ezért felvett hat és fél milliót – svájcifrank-alapú hitelben. Bár a hitel felvételekor úgy gondolta, az ő, illetve férje közös, 150 ezer forintos jövedelméből vissza tudják majd fizetni a kölcsönt, a havi törlesztés megugrott, 30 ezerről megközelítőleg 100 ezerre nőtt, a tartozás pedig ötévi törlesztés után 12 milliósra. Közben Bodóné férje idősotthonba vonult, így az ő nyugdíjára már nem számíthat. Most ott tart, hogy a 32 ezer forintos rokkantnyugdíját lényegében teljes egészében a banknak fizeti, képtelen megélni.

Végső kétségbeesésében a kérdéses ingatlant megpróbálta felajánlani a Nemzeti Eszközkezelőnek, de ezt is csak a hitelező pénzintézet hozzájárulásával, azon keresztül lehet megtenni – a bankban pedig azt mondták neki, az ügyintézésre jogszabályban megszabott 30 napos határidő ugyan lejárt, de legyen türelemmel, sokan várnak hasonló kérelem elbírálására.

Bodóné a gyógyszereit most úgy tudja kiváltani, hogy jó szándékú orvosa maga veszi meg neki. Azt mondja, arra készül, hogy menedékjogot kérjen Ausztriában; épp Győrbe készül, az osztrák konzuli képviseletre.