Meghalni engedték csak haza Bélát a börtönből

Hétfő óta gyászol a Horváth család, a családfő, Béla ekkor halt meg. A vesetranszplantált, cukorbeteg férfinál évekkel korábban diagnosztizáltak gyomorrákot, amely mostanra már végstádiumába érkezett. Alig pár hónapja volt hátra, kemoterápiás kezeléssel hosszabbíthattak volna életén. A börtönbe vonulás előtt viszont a család előző ügyvédje nem adta be a halasztási kérelmet:

– Folyamatos orvosi kezelés alatt állt, bevonulása után pár nappal kellett volna az első kezelését megkapnia – magyarázza dr. Nemes László, a család jelenlegi ügyvédje. – Az igazságügyi orvos szakértő által csatolt papírt is mellékeltük, amely szerint betegsége miatt alkalmatlan arra, hogy büntetés-végrehajtási intézménybe vigyék. Beadtuk a szabadságvesztés félbeszakításáról szóló kérvényt április 16-án, kértük, hogy sürgősséggel bírálják el, ugyanis tudtuk: Bélának nincs sok ideje. Május 15-én engedték csak szabadon.

A férfi olyan állapotban volt, hogy azonnal a kórház sürgősségi osztályára vitték.

– A végén Béla nagyon legyengült, nyolc napja nem evett, nem fürdött, kemoterápiát a négy helyett csak egyszer kapott. A pár nappal korábban esedékes házassági évfordulónkra még emlékezett: azt mondta, ha kijut, megünnepeljük – temette kezét az arcába Marcsa, az elhunyt neje. Férje ezt már nem élte meg, hétfőn meghalt.

– A halálos ágyára engedték haza. Úgy gondoljuk, akár rab, akár szabad, annyi járt volna neki, hogy méltósággal mehessen el. Azért fogunk perelni, hogy azt a méltóságot, amit elvettek tőle, visszakapja a férjem! – jelentette ki az asszony.

– Az általános ügyintézési határidő harminc nap – magyarázza Szalai Tímea, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága sajtóirodájának vezetője. – Az intézményben minden, orvosilag indokolt, speciális kérést, gyógykezelést és diétát maradéktalanul betartanak. Kollégáink mindent megtesznek és megtettek, amit az ügyintézés és a kezelés során megtehettek.