Egyre többen írják alá rovásírással a személyi igazolványukat vagy más hivatalos okiratukat. Ennek jelenleg semmi akadálya nincs, az ilyen szignó teljesen jogszerű. Azért arra számítsunk, hogy a hivatalban dobnak ettől egy hátast.
Napról napra nő azok száma, akik rovásírással írják alá hivatalos személyi okmányaikat. – Ennek nincs jogi akadálya: a törvény szerint az aláírásunk a nevünk egyedi írásképe. Az nincs a paragrafusokban, hogy ezt milyen írásjellel kell megtennünk, így rovást vagy akár kínai és arab írásjeleket is használhatunk – mondta a Borsnak Sipos László, a Rovás Alapítvány elnöke.
Mindezt hivatalos szervek, így az illetékes Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala is elismeri. Az egyetlen megkötés, hogy ezentúl mindig azzal az írásképpel kell aláírnunk, ami az okiraton szerepel. Tehát a bankban, a postán, szerződéskötéskor vagy egyéb hivatalos ügyeinkben is ezt a szignót használjuk. Ha ez a rovás, akkor azt. – Persze amikor a hivatali ügyintéző vagy a banki alkalmazott meglátja, általában dob tőle egy hátast, és a főnökeihez rohan – vallja be Sipos László, aki már évek óta kutatja és népszerűsíti az ősi írásrendszert.
Hasonló élménye volt a nagykőrösi Sáfár Lászlónak is, akinek a személyi igazolványában immár hivatalosan is rovással van a neve. – A hivatalban addig a pillanatig, amíg az aláírásmintát egy lapra fel kellett írni, minden a szokásos módon zajlott. Mikor visszaadtam a papírt, az ügyintéző nagyon meglepődött, kis tétovázás után elviharzott. Mikor újra feltűnt, félrehívott és megkérdezte, hogy ezt komolyan gondolom-e. Úgy gondoltam – mesélte a Borsnak László, akinek április közepén járt le a személyije.
Sipos László XVI. Benedek pápának is vitt a rovásos Bibliából
Ellenőrző, tabló, Biblia
A székely-magyar rovásírás i. sz. 800 körül alakult ki, ezt használták a honfoglaló magyarok. A kereszténység felvétele után háttérbe szorult, helyét a latin betű vette át. Sipos László szerint a rendszerváltás után éli reneszánszát.
Ma már 250 településen 750 rovásos helységnévtábla van országszerte, de például az Egri csillagokat vagy az Újszövetséget is lefordították és kiadták így. Egyre népszerűbb: egy csepeli középiskolában például rovással írt be egy tanár az ellenőrzőbe.
