Vasárnap várhatóan közel négymillió szavazópolgár járul az urnák elé. Ennek kapcsán felelevenítjük, az elmúlt három választás során hogyan zajlott, s kitekintünk, külhonban vajon hol és milyen választási csalások, botrányok borzolták a kedélyeket.
Erzsébet hídi csata
A 2002-es választási kampányban kettészakadt az ország. A politika harc bekúszott a lakások falai közé, családok és régi barátságok szakadtak szét csak azért, mert az egyik fél ide, a másik oda húzott.
A szavazás eredményeképpen ugyan az MSZP– SZDSZ koalíció alakíthatott kormányt, ám a Fidesz – bár elismerte a vereséget – azonnal elültette a választások tisztasága iránti kétségeit a híveiben. A magát Lelkiismeret 88-nak nevező csoportosulás 2002. augusztus 7-én a szavazatok újraszámlálását követelve elfoglalta az Erzsébet hidat.
Voksturisták tömege
A korábbi, kétfordulós választás lehetővé tette, hogy ahol szoros volt az első forduló, oda a két szavazás közötti időben átszavazók bejelentkezzenek, így megnövelve az egyik vagy másik jelölt győzelmi esélyeit. 2010-ben a XIII. kerületben paprikásodott fel a hangulat, amikor egy közzétett hangfelvétel tanúsága szerint a szocialista jelölt, Szanyi Tibor buzdított ilyen akciókra, miközben Szanyi szerint csalásra utalt, hogy 2010-ben az ő szavazókörzetében a többnyire idős helyi szavazók helyett javarészt egyetemisták álltak sorban órákat.
Tegyük hozzá: lakhelyet változtatni nem törvénytelen, mindazonáltal az egyfordulós rendszer ezt a taktikázási lehetőséget immár kivédi. Szanyit egyébként a Fidesz színeiben induló Szalay Péter 429 szavazattal megelőzte az első fordulóban, a másodikban viszont 234 szavazattal nyert.
Buszoztatott szavazók
2010-ben egyértelmű kormányváltó hangulatban futott neki az ekkor még kétfordulós választásoknak az ország. A szavazást megzavarta, hogy a szavazók szervezett szállításáról érkeztek hírek, elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, míg Budapesten, a III. kerületben az borzolta a kedélyeket, hogy több szavazóhelyiség elé az aszfaltra náci jelképeket festettek fel.
Egy új problémával is kellett szembesülni: hosszú sorok alakultak ki, mert azok számára, akik nem a lakóhelyükön szavaztak, kerületenként csak egyetlen szavazóhelyiséget jelöltek ki. A kialakult káosz miatt a XIII. kerületben a rendőrségnek kellett a rendet biztosítania, Szegeden még este fél 8-kor is háromszáz méteres sor kígyózott.
Felszívódó tinta
A parlamenti választások során mindig felröppennek hírek csalásokról. Az egyik városi legenda, hogy a szavazóhelyiségekben elhelyezett tollakban gyorsan felszívódó tinta van, így a behúzott iksz eltűnik, így később bármelyik pártra behúzhatják a szavazatot a csalók.
Nálunk eddig még nem derült fény ilyen turpisságra, ám 2013-ban a Maldív-szigeteken be is zártak egy szavazóhelyiséget, mert ott találtak ilyen tollat. 2004-ben amerikai megfigyelők egyes ukrajnai szavazóhelyiségben négy perc alatt felszívódó tintáról számoltak be.
A 2012-es egyiptomi elnökválasztás előtt is elterjedt, hogy a Muzulmán Testvériség 180 ezer ilyen tollal készül választási csalásra. Ezért azon nyomban kiosztottak ötvenezer tollat.
Hatszor szavazott
Sokan a demokrácia zászlóshajójának tartják az USA-t, ám ott is előfordulnak választási csalások. Leginkább a máshol szavazással lehet visszaélni, mert csak négy tagállamban kérnek hatósági igazolást a lakhelyüktől távol voksolóktól. A legutóbbi elnökválasztás után egy idős asszonyt tartóztattak le, mert kiderült, hat különböző helyiségben húzta be az ikszet szeretett elnöke, Obama neve mellé. Melowese Richardson csupán egy duplán szavazást ismert el: – Miután több ezer embert regisztráltam, a szavazófülkében is mindent el akartam követni, hogy Obama elnök maradjon.
Olykor az amerikai elnökválasztáson is előfordul, hogy csak hajszállal győz az egyik fél. Éppen ez történt 2000-ben, amikor is összesítésben ugyan Al Gore ötszázezer szavazattal többet gyűjtött be, ám az ottani rendszer sajátosságából eredően mégis George W. Bush lett az elnök. És bár Gore elismerte a vereségét, a floridai szavazatok újraszámlálásának korrektségével kapcsolatosan kétségeit fejezte ki. A különös helyzetet jól leírják akkori szavai: – Én voltam az Egyesült Államok következő elnöke.
Lecsukott milliárdos
Bármily furcsa, egyeseknek nem elég a a közmegbecsülés, több kell: politikai hatalom – akár csalás árán is. Mindez még különösebb, ha egy aggastyánról van szó. Serge Dassault a világ 69. leggazdagabb embere, akit most 88 évesen vettek őrizetbe, mégpedig azért, mert a vád szerint 2008-ban összesen ötmil-
liárd forint értékben vásárolt szavazatokat saját polgármesteri újjáválasztását elősegítendő. Az idős politikus ellen mentelmi joga miatt nem lehetett mindeddig eljárást indítani.
Rosszabbul élünk?
2006 tavaszára az egy évvel korábbi egyértelmű Fidesz-fölény megcsappant. A választási kampányban több millió postaládába került be a Magyar Vizsla nevű ellenzéki kiadvány, és óriásplakátok is hirdették, hogy „Rosszabbul élünk, mint 4 éve”.
A másik oldalon Gyurcsány Ferenc arcképe molinókon egész toronyházakat fedett be. Ekkor még sor került a Gyurcsány–Orbán tévévitára is. A kétfordulós szavazás során az MSZP elsősorban az egyéni választókörzetekben aratott győzelmeknek köszönhette a sikerét.
A választások után a hídfoglalás és a szavazat-újraszámlálás követelése elmaradt, 2006 őszén azonban következett az őszödi beszéd, amely a mai
napig hatóan fenekestül forgatta fel a magyar belpolitikát.
