Pocsék életre vannak kárhoztatva a magyarok

Immár egy tudományos kutatás is alátámasztja a magyarok rosszkedvét. Eddig is tudtuk, hogy nincs sok okunk a mosolyra, ám a legújabb uniós felmérés mindezt meg is erősíti.

Az Eurostat összesen 25 uniós országban vizsgálta az életminőséget. Vagyis többek között az átlagbért, a munkanélküliség átlagos hosszát, a várható élettartamot, a környezeti hatásokat, és a váratlan kiadásokra félretett összeg nagyságát. Kiderült, hogy Magyarország egy híján a lista végén kullog. Nálunk rosszabbul csak Bulgáriában élnek az emberek.

A szociológus szerint nem lehet egyértelműen a gazdasági helyzetre fogni elkeserítő helyezésünket.  – Magyarországon talán a legnagyobb szorongást a munkanélküliség réme kelti az emberekben – mondja a Borsnak Szilágyi Gyula, aki szerint van egy másik bizonytalansági tényező is. Mégpedig az, hogy az emberek nem tudnak fogódzót találni a mindennapi életben.

– A kormány szerint minden nagyon jó úton halad, az ország kiválóan teljesít, miközben az ellenzék azt mondja, hogy borzalmas irányba mennek a folyamatok, a kormány hazudik, és nem is indult el semmi pozitív dolog. Sokan nem tudják egyértelműen eldönteni, kinek is van igaza. És ez a legrosszabb – magyarázza a szociológus. Szilágyi Gyula szerint azonban nem csak a gazdasági adatokon, a mutatószámokon múlik a közérzet.

– Ha egy VIII. kerületi sötét társasházi lakásban lakom, irigylem a Rózsadomb szélén élőket, miközben utóbbiak úgy érzik, hogy semmire sem vitték, mert nincs annyi pénzük, mint az osztrákoknak, akik egy földközi-tengeri hajóútra is eljuthatnak akár minden évben. Vagyis minden attól függ, milyen a személyiségünk, mennyire pozitív a szemléletünk, mennyire vagyunk optimisták – mondja Szilágyi Gyula.

– Ezen a felmérésen csak az idő tud változtatni. Amikor hazánkban kiszámítható lesz a jövő, amikor nyugodtan, optimistán tekintenek az emberek az előttük álló évekre, a helyezésünk is sokkal előkelőbb lesz. Az viszont talány, hogy erre mikor is kerül sor – teszi hozzá a szociológus.

Cooky 28 éves koráig Párizsban élt, most egy hazai kereskedelmi rádió műsorvezetője. – Úgy gondolom, hogy Budapest például rengeteget fejlődött az utóbbi tíz évben. Itt már mindent meg lehet kapni, amit a nyugati országokban – mondja Cooky, akinek az édesapja magyar, édesanyja francia és görög származású.

A műsorvezető úgy véli, hogy a két ország közötti helyezésbeli eltérés – Franciaország a 12. lett – abból adódik, hogy a magyarok valahogy alapból sokkal pesszimistábbak. – Büszkének kéne lenni erre az országra. Nagyon sok külföldi jár ide tanulni, dolgozni, ami nem lehet véletlen – teszi hozzá Cooky.