Hiába hozott döntést az Alkotmánybíróság a devizahitelek ügyében, még a szakmában sem sejtik, mi jön majd ezután. A bankok örülhetnek, de hogy a devizahitelesek fognak-e, azt nem tudni.
Felemás döntést hozott az Alkotmánybíróság (Ab). A taláros testület ugyan hétfőn kimondta, hogy törvénnyel módosíthatók a korábban megkötött devizahiteles szerződések, ezeket azonban csak úgy lehet megtenni, hogy egyik fél, azaz az ügyfelek és a bankok sem járhatnak rosszul. Azaz az eredeti terv – hogy a bankok benyeljék a devizás tartozásokat – máris füstbe ment. Innen pedig nem sok mozgástér maradt.
– Nem jelent nagy változást az Ab-döntés. Két megoldás kínálkozik ezek után, de mindkettő csak hosszú távon várható. Az egyik, hogy az árfolyamréseket tovább tágítják, ezzel lehet csökkenteni az adósok terheit. A másik pedig az egyoldalú kamatmódosítások megfogása.
A legjobb megoldás már régóta elérhető, ez pedig az árfolyamgát. Öt év múlva a forint várhatóan erősödni fog, ha nem is tér vissza a régi árfolyamokra, a mostaninál jobb lehet. Addig pedig megoldást nyújt a gát – mondta a Borsnak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
A legnagyobb ellentmondás egyébként akörül van, hogy milyen esetekben módosíthatók a szerződések. Azt sem tudni, milyen törvényt hozhat erre az Országgyűlés. A labda most a Kúriánál van, amely azonban előtte megvárja az Európai Bíróság állásfoglalását. A végleges döntés tehát ősznél előbb nem valószínű, addig pedig az adósok tovább fizethetik a törlesztőrészleteket.
