Mi vezetett a soproni lőtéri kettős gyilkossághoz? Kik azok a tinédzserek, akik hidegvérrel megölnek két családapát? A Kisalföld újságírói válaszokat kerestek. Az Embervadászat a lőtéren című könyvből közlünk részleteket.
Ülünk egymással szemben Violával, Szántó Sándor párjával. Szavakkal próbáljuk meg visszahozni Szanit, aki tizenöt éven át volt társa, kislánya édesapja. Hol ő sír, hol mi. Az emlékek egyre színesebbek, már szinte látni a jó humorú, örökké siető, mindig tettrekész férfit…
– Szanit vonzották az extrém helyzetek. Mindent ki akart próbálni, szívesen ejtőernyőzött volna például. Kapott is a nagylányától ajándékba egy ilyen kupont, amivel mehetett volna, de beváltani már nem maradt ideje… Amikor a kislányunkat görkorcsolyázni tanította, ötvenévesen ő is ott száguldozott a kurucdombi lejtőkön. A neten nézte meg, hogyan kell fékezni… A mentőállomás előtt is sokszor elgurult, a mentők fogták a fejüket a mutatványaitól. Azt hiszem,
ha egy másik korban, másik földrészre születik, leginkább egy ranger vagy egy cowboy szerepe illett volna hozzá. A tévében is csak hírműsort, esetleg valami férfias kalandfilmet nézett.
– Nagy szerelme volt az erdő is. Rengeteget kirándultunk, de térképre, iránytűre sohasem volt szükség. Az egyik kedvenc helye volt a bánfalvi kőfejtőnél a Cserkész-kápolna, ahová sokszor kiszaladtunk naplementét nézni. Összetett személyiség volt, érdekelte az ezoterika, komolyan foglalkozott a reikivel, jógázott is. Mégis, ha röviden kellene bemutatnom, azt mondanám, hogy Szani egy jólelkű férfi volt. Azt gondolta, ismeri az embereket, mindenkiben megbízott, soha senkiről nem tételezett fel rosszat.
Sokan visszaéltek ezzel, mégsem változott meg benne ez a pozitív hozzáállás. – Mindenhez értett, és ezért mindent ő maga akart megcsinálni.
Amikor építkeztünk, ő volt a villanyszerelő, az asztalos, a vízvezeték-szerelő, a burkoló. Nem is tudom, hogyan csinálta, de közben pénzt keresett, volt ideje a lőtérre, a gyerekeire, a kirándulásokra is. Ment a polgárőrökkel, olvasott, internetezett.
Igaz, keveset aludt. Ha valamire, hát erre sajnálta az időt… Azt nem mondanám, hogy nem törődött az egészségével, mert odafigyelt nagyon az étkezésére is, de megelégedett négy óra alvással is. Gyakran mondogatta, hogy olyan értékes az élet, nem akarja átaludni. Hát, most alszik… Halála előtt nem sokkal találkozott egy indiai jósnővel, aki azt mondta neki – s Szani ezt aztán nevetve mesélte a barátainknak is –, hogy száz évig fog élni. Mekkorát tévedett!
A könyv megrendeléséhez kattintson ide!
Mi történt?
2012. április 17-én három 19 éves középiskolás fiú fegyver- és pénzszerzési szándékkal bement a soproni Anger-réti lőtérre, ahol lelőtték az ott dolgozó Sz. Sándort, majd az épp betoppanó B. E.-t. A három fiúból kettőt jogerősen a törvényben kiszabható maximális, húsz-éves fegyházbüntetéssel sújtott a Győri Ítélőtábla.
(Folytatjuk)