Ha a Fidesz marad kormányon, végig kell gondolni, hogy erre az árfolyamszintre milyen gazdaságfejlesztési vagy iparfejlesztési politika építhető – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az említett euróárfolyam 310–315 forint körül van.
A magyarok több mint hatvan-hetven százaléka alig találkozik euróval. Nem utazik külföldre, nem kereskedik. Legfeljebb csak frankhitele van. Ezért lehetséges az, hogy nem rázza meg őket drasztikusan egy átmeneti forintgyengülés.
Hatásait apránként adagolva érzik csak meg. Már akkor is, ha bemennek a boltba és külföldi gyártású alapvető élelmiszert, cukrot, margarint vesznek. 2010-ben még másként látta a kormány. Orbán Viktor akkor azt mondta: Amíg nem tagja az ország az eurózónának, addig „egy komoly, erős és biztonságot adó valutával kell rendelkezni”.
Bajnai kormányzása végén, 2010-ben 264 Ft-ot kellett adni egy euróért
A külföldre szállító vállalkozásoknak Varga miattuk nem vágyik erős forintra. Ez egy 2–3 ezres kis- és középvállalkozói kör, számukat növelné a miniszter.
Akik devizában kapják a fizetésüket, de azt itthon, forintban költik el.
Kinek rossz?
A devizahiteleseknek, akár több tízezerrel is növekedhet a havi részletük.
Akik külföldre utaznak.
A vásárlóknak. Felmehet a külföldről érkező termékek ára.
Az államháztartásnak. Nő a devizában felvett államadósság.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.