Március közepén, Budapesten áll bíróság elé Biszku Béla. Az egykori kommunista belügyminiszter környezete azonban jobban örülne annak, ha a háborús bűncselekmények miatt indult eljárás külföldön zajlana.
Külföldön lefolytatott eljárásra a genfi egyezmény elvileg lehetőséget is adna. Ügyvédje, dr. Magyar Gábor szerint 93 éves védence jogai több ponton sérülnek Magyarországon. Ezek egyike, hogy esetleges mentő tanúi már nincsenek az élők sorában. Pedig az 1990-es években még lett volna lehetőség a felkutatásukra.
Biszku akkor is állt már bíróság előtt, igaz, csak tanúként. Az 1956-os sortűzperekben kérdezték. Vádlott nem lett egyik ügyben sem, noha a Fővárosi Főügyészség megvizsgálta annak lehetőségét, hogy perbe fogják. Hazament, eltelt húsz év, majd idézést kapott, és így derült ki: 2013-ban háborús bűnök elkövetésével gyanúsítják ’56-os szerepe miatt.
Ezért vetődött fel – legalábbis így értesültünk környezetéből –, hogy ha már eljárás folyik ellene, azt lehetőség szerint külföldön folytassák le. Például Belgiumban, ahol zajlanak hasonló perek. Mindehhez azonban a Legfőbb Ügyészség beleegyezését is meg kellene szereznie, amire nincs sok esély.
Nehéz eset...
A Biszku ellen felhozott vádak bizonyítékai 1994 óta az ügyészség birtokában vannak. Háborús bűnökkel vádolják, amiért az Ideiglenes Intéző Bizottságnak tagja volt 1956-ban. Testületi felelősség alapján fogalmazták meg a vádakat. – Ennek a bizonyítása nehéz lesz, mert írásbeli parancs, utasítás nem maradt fenn – mondta az ATV műsorában Gellért Ádám nemzetközi jogász.
Így a per fő kérdése az, hogy az ügyészségnek sikerült-e Biszku ’56 októberi– novemberi tevékenységéről a bíróság előtt vallomást tevő tanúkat felkutatnia. Vagy maradnak pusztán az írásbeli bizonyítékok.
Mi lehet az ügyészség kezében? Többek között Biszku titkosított, a 90-es évek elején adott interjúja, melyet az ’56-os Intézet őriz.
