4-es metró, te drága: 11 évet késett, de a miénk!

Európában az első, Magyarországon az utolsó – tartotta a pesti vicc a második világháború előtt utalva arra: a kontinensen elsőként, 1896-ban átadott földalattit évtizedekig nem követte új vonal Budapesten. Csak a hetvenes években adtak át újabb metrószakaszokat: a 2-es vonal (Örs vezér tere – Déli pályaudvar) 1972-ben készült el, a 3-as (Kőbánya-Kispest – Újpest-központ) utolsó szakasza azonban csak 1990-ben.

A 4-es vonalat is már a hetvenes években elkezdték tervezgetni, de csak 1996-ban húzták elő ismét a fiókból. Két évvel később meg is született a megállapodás a főváros és a kormány között, akkor Demszky Gábor főpolgármester 2003-as átadást vizionált. Az 1998-as választások után az első Orbán-kormány azonban leállíttatta a beruházást, a munkálatok 2004-ben indulhattak csak újra. Az átadás dátuma folyamatosan tolódott: 2004-ben még 2008-ról lehetett hallani, a mostani időpont 2012-re kristályosodott ki. Az eredetileg tervezett 130 milliárdos költségek mostanra 450 milliárdra nőttek. A hónap végén tíz megállót adnak át, jelenleg a tesztüzem zajlik.

Számokban

32 évig csak a tervasztalon létezett a 4-es metró
7,4 kilométer hosszú szakaszon fut majd az új vonal
16 alkalommal változott az átadás időpontja 1998 óta
4 kormány, 3 miniszterelnök és 2 főpolgármester volt a munkálatok kezdete óta
15 darab, 4 kocsiból álló szerelvény szállítja majd az utasokat

1. Kelenföld vasútállomás

A vonal budai végállomása. Három kijárat, kilenc felvonó és 27 mozgólépcső segíti az utasokat. A látszóbeton-felületek mellett a megszokott világítótestek, valamint reflektorok és tükrök adják meg a hangulatot.

2. Bikás park

A park sarkában lévő állomás tere a nagy méretű üveg-felülvilágítónak köszönhetően fényárban úszik: a természetes fény egészen a peronig jut. A falburkolatokat és az üvegszerkezetű füstterelő felületeket a parkra utaló növénymotívumok díszítik.

3. Újbuda-központ

A peron alig 13 méteres mélységben van, ahonnan négy mozgólépcső és két lift szállítja majd az utasokat. A látszóbeton- és fémfelületek mellett vízhatású üvegfelületek dominálnak. A peron végén található üzemi tereket különleges, úgynevezett rogyasztott üvegfal választja el az utasforgalmi tértől.

4. Móricz Zsigmond körtér

A vágánytér feletti válaszfalakat, a füstkötényfalakat színesre festett betonelemek teszik a vonal legszínesebb megállójává. Az aluljáróba a természetes fény az új villamosmegálló részét képező felülvilágítón keresztül jut le.

5. Szent Gellért tér

A negyvenméteres belső teret gerendaszerkezet tartja, a peronalagutak pedig a közeli Műegyetem épületei alá is benyúlnak. Látszóbeton, díszrozsda és a gerenda motívumainak visszaköszönése miatt is az egyik legszebb megálló. Nemzetközi építészeti díjra is jelölték.

6. Fővám tér

A 87 méter hosszú állomás 30 méter mélyen található peronszintjéről négy mozgólépcső indul egy közbenső szintre, majd tovább a gyalogos-aluljáróba, míg a másik kijáraton át lifttel érhető el a Corvinus Egyetem. Szintén jelölték nemzetközi építészeti díjra.

7. Kálvin tér

A peronszintről hat mozgólépcső és két lift vezet az aluljáróba. Egy hajlított üveglapokkal díszített lejtaknán keresztül négy mozgólépcső visz a 3-as vonal megállójához. Az aluljárószint üvegmozaik burkolata Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művének egy részlete.

8. Rákóczi tér

Belső kialakítása egy teátrumra emlékeztet: a karzatokra II. Rákóczi Ferenc birtokainak nevét vésték. A falak burkolata piros-fehér-zöld. A peronszintről négy mozgólépcső és két lift vezet a galériaszintre, majd tovább a felszínre.

9. II. János Pál pápa tér

Vagyis a volt Köztársaság tér. A felülvilágítón keresztül itt is lejut majd a természetes fény az aluljárószintre. A megállót Jovánovics György térplasztikája díszíti.

10. Keleti pályaudvar

A vonal pesti végállomása. Egy új aluljárón keresztül juthatunk a 2-es vonalra. A megálló különlegessége a két oldalról döntött falszerkezet, illetve a falakat megtámasztó gerendaszerkezet. A tájékoztatást egy LED-fal fogja segíteni.

Jegyzeteink itt.