Ritkán betegszik meg a magyar, és akkor is gyorsan kilábal belőle. Tizenöt országból ezzel az előkelő harmadik helyen állunk. Az influenza viszont nálunk jobban csak az oroszokat és az ukránokat teszi gondterheltebbé. Vajon miért van ez?
Nyakunkon az influenzajárvány. A világ országaiban élők átlagosan közel 3,5 évet töltenek életük során köhögéstől, náthától, láztól szenvedve. Mi, magyarok szívósabbak vagyunk az átlagnál, ráadásul még betegen is húzzuk az igát egy széleskörű kutatás szerint.
Immár harmadik alkalommal végzett globális felmérést a német Wick Pharma GmbH gyógyszergyár a megfázás és az influenza kapcsán. A tizenöt ország, köztük Magyarország bevonásával készült felmérésben közel 16 ezer résztvevő adott válaszokat.
Többek között az is kiderült, hogy a magyarok közül tízből kilencen még betegség idején sem vesznek ki szabadságot, hanem inkább bemennek dolgozni.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a magyarok strapabíróbbak a világátlagnál: az eredmények szerint évente csak kétszer fázunk meg, és akkor is gyorsabban gyógyulunk. Ezzel Európában a harmadik helyen végeztünk a legstrammabb franciák és a spanyolok mögött. Ám úgy látszik, a szívósságnak ára van…
A magyarok kedvére ugyanis alaposan rányomja bélyegét a megfázás. A megkérdezettek 61 százaléka ilyenkor kedvetlennek, boldogtalannak érzi magát. Nálunk csak az ukránok és az oroszok törnek le jobban nátha idején (71 és 75 százalékban). Velük ellentétben a déli országok lakói tartják híres optimizmusukat, az olaszoknak csupán 40 százalékát hangolja le a szezonális megbetegedés. A brazilok pedig a világ legvidámabb betegei: mindössze 26 százalékuk gondterhelt náthásan.
A pszichológus szerint több oka is van a boldogtalanságunknak. – Nagyon örvendetes, hogy ennyire strapabíróak vagyunk, ugyanakkor én kicsit sem csodálkozom, hogy betegen is gondterhelt a magyar – mondja a Borsnak Szlobodnyik Csaba. A klinikai pszichológus szerint náthásnak, influenzásnak lenni már önmagában sem jó, miközben erre alapból rárakódnak még „súlyosbító” tényezők.
– Az egzisztenciális gondok, a gazdasági környezet és a magyarok eredendően nem túl optimista hozzáállása eredményezi ezt a kedvetlenséget. Nem véletlen, hogy a magyarok közül tízből kilencen betegen is dolgoznak. A déli államokban élők sokkal lazábban veszik a dolgokat, és azt se feledjük, hogy a napsütés is jókedvre sarkall – teszi hozzá a szakember.
Gianni Annoni műsorvezető és étteremtulajdonos olaszként igazat ad a felmérés készítőinek. – Itt, Magyarországon a hangulat depressziósabb, mint Olaszországban. A gondtalanságot mindenképpen segíti a déli államokban – még betegség idején is – a napfény, a tenger, a klíma, az illatok – mondja Gianni, aki úgy érzékeli, hogy nálunk a fiatalabbak már sokkal boldogabbak, jobb kedvűek egy megfázás esetén is, mint az idősebb generáció.
A háziorvos egy idézettel kezdi: „Az embert test nélkül, a testet lélek nélkül nem lehet gyógyítani”. – Azt hiszem, a lelkület nemcsak a mi szakmánkban fontos, hanem a mindennapi életben is – mondja dr. Bense Tamás. – Mi, magyarok nagyon jó genetikai adottságokkal rendelkezünk a keveredés miatt, ám sajnos depresszióra hajló, kicsit rosszkedvű nemzet vagyunk. Ha a lelkünkkel többet foglalkoznánk és egy kicsit pozitívabb szemlélettel élnénk, a testünk is sokkal jobban működne hosszabb távon is. Ezért is próbálom a betegeimnél a testük gyógyításán felül a lelküket is ápolni egy kicsit – állítja a családorvos.
