Nem hajléktalan a banki robbantást végignéző 64 éves férfi

Újabb és újabb bombariadók sokkolnak a január 13-ai, Lehel utcai bankrobbantás óta. Az ügyben a rendőrség gőzerővel nyomoz, az eset 64 éves szemtanúját pedig némi kivárás után védett tanúként kezelik. Magyarországon 2002 óta létezik tanú­védelmi törvény. Németh Zsolt kriminálpszichológus a program hátterét is megvilágította.

Több fokozat létezik

– A tanúvédelemnek több fokozata létezik a tanú adatainak zárt kezelésétől az elköltöztetésig és új személyazonosságig. Az első fokozatot bárki kérheti, ilyenkor csak a tanú neve olvasható, minden más adata titkos. A következő lépcsőnél már a név sem szerepel, sőt a tanú nem is vesz részt a tárgyaláson. Mindez azért fontos, hogy a vallomást tevő ne érezhesse a másik esetleges fenyegetését, nyomását.

Ennél is ki­emel­tebb a rendőrség által biztosított fegyveres személyi védelem, ami a mostani esetben is életbe lépett. Ennél már csak egy magasabb fázis létezik, amikor a tanú új sze­mély­azo­nos­sá­got, nevet, születési helyet és dátumot, lakhelyet, valamint munkát kap, akár országhatáron túl is.

Egyik sem példa nélküli Magyarországon – mondja a szakember, aki szerint nagyon komoly félelemnek és fenyegetettségnek kell lennie ahhoz, hogy valaki úgy döntsön, teljesen új életet kezd, és felszámolja a korábbi éle­tét.

Ritka a bosszú

És hogy van-e félnivalója a Lehel utcai tanúnak? A kriminálpszichológus szerint a vádlottak nem tetézik a bajt azzal, hogy egy esetleges bosszú miatt újabb eljárást varrjanak a nyakukba.

A Bors úgy tudja – az előzetes sajtóértesülésekkel ellentétben –, a 64 éves védett tanú nem hajléktalan, kerékpárjával feltehetően munkába menet járt a helyszínen. Szigorúan titkos, védett helyen tartják, napi 24 órás fegyveres védelmet biztosítanak a számára.

A rendôrség hárít

Megkerestük a rendőrséget is, hogy többek között megtudjuk, hány ember került eddig tanúvédelmi programba. Melyek a legismertebb esetek, amelyeknél tanúvédelmet rendeltek el? Írásban feltett kérdéseinkre válasz is érkezett a rendőrségtől, de okosabbak nem lettünk.
Paragrafusokra, törvényrendeletekre hivatkoztak benne, majd következett a legfontosabb mondat: „További információkat nem áll módunkban megosztani a közvéleménnyel.” Megértjük. Ez is a tanúvédelmi program egyik ismérve...

Külföldön is működik

Olaszország: Életük végéig biztosítják a megélhetésüket. Ez óriási költséget jelent az államnak, így kevesen élvezhetik a személyazonosság-csere lehetőségét. Az egyik leghíresebb olasz tanúvédelmis Tomasso Buscetta, egy bűnbánó maffiózó volt. A 80-as években felfedte a maffia teljes hálózatát, több száz embert juttatva börtönbe.

Buscetta családjának mind a 11 tagját megölte a maffia, ezután került be a tanúvédelmi programba. 2001-ben, halála után derült ki, hogy az USA-ban élt álnéven, amerikai személyazonossággal, és életjáradékot kapott az olasz államtól.

Németország: Az állam csak addig támogatja a védett tanúkat, amíg lábra állnak, és ismét felépítik az életüket. Utána már nem élveznek védelmet, elengedik a védett tanú kezét.

Ez a menetrend

1. Egy pszichológus keresi fel a tanút, ellenőrzi, hogy megbízható-e. Mert ha drogfüggő vagy alkoholista, félő, hogy kifecsegi a titkos részleteket.

2. Ha alkalmasnak bizonyul, szerződést kötnek vele. A szolgálatnak mindenről tudnia kell: családról, szeretőről, barátról, adósságról, betegségről. A védelemért cserébe a tanút kötelezik arra, hogy vallomást tegyen, és szakítson meg minden kapcsolatot ismerőseivel.

3. Személyi védelmet kap, golyóálló mellényt visel, forródrótot építenek ki neki. (Vélhetően ezt kapta az a férfi is, aki látta a bankrobbantót.) Nem lehet a nevére
sehol rákeresni, olyan, mintha meg sem született volna.

A filmesek kedvence

Krimik és akciófilmek kedvelt figurája a védett tanú. Ki ne emlékezne a Keresztapa-trilógiában Corleone ellen valló tanúra, akinél elég, hogy a testvérét odaszállítsák Szicíliából, máris változtat a vallomásán. A 2012-es Védhetetlen című akciómoziban (képünkön) egy védett házat s annak lakóját éri támadás.