Át lehet verni a hazugságvizsgálót? Krispán István rendőrségi poligráfos szaktanácsadó szerint ez a laikusok által ismert módszerekkel lehetetlen. Ő a hazai poligráfos vizsgálatok atyja, számos gyilkos leleplezője. Még Brad Pittet is ő látta el tanácsokkal, amikor Budapesten forgatott.
Milyen nagy ügyekben leplezte le a tettest a hazugságvizsgáló berendezés, más néven poligráf?
Először 1978-ban használtuk: Zsámbokon egy hölgy eltűnt, italozást követően. Egy négyfős társasággal volt, őket vizsgáltuk meg. Kiderült, hogy az egyikük megölte, majd felszedte verandája burkolatát, elásta a holttestet, és visszarakta a járólapot.
Azóta legalább ötezer vizsgálatot végeztem. Így sikerült például lebuktatni az egyik legkegyetlenebb magyar sorozatgyilkost, Nemeskéri Gusztávot (Nemeskéri 1996 és 99 közt négy embert lőtt agyon. A kutyatenyésztéssel foglalkozó férfi egy argentin kutyatenyésztővel kezdte, majd a díjbeszedőt, a postást, és saját féltestvérét is meggyilkolta. Egyiküket a kertben ásta el, majd az áldozat fölé egy kennelt épített – a szerk.).
A Fekete Angyal néven elhíresült ápolónő ügyében is sokat segített a poligráf. Őt végül hat esetben találták bűnösnek, de ennél is több esetnél merült fel a neve a nyomozás során.
Ha jól tudom, legutóbb a Soroksáron meggyilkolt kocogó nő és a Tápiószelén agyonvert kétéves kislány ügyében végeztek ilyen vizsgálatot. Eredményre vezetett?
Folyamatban lévő bűnügyekről nem beszélhetek.
Át lehet verni a hazugságvizsgálót?
Gyakorlatilag nem. Persze volt, aki próbálkozott már a filmekben látott trükkökkel, például azzal, hogy rálép egy rajzszögre (ettől a gép az izgalmi állapotot tekinti alapnak, a szerk.), de még a gép sem kell, hogy ez kiderüljön. Kirázattuk a cipőjéből a szöget, és folytattuk a vizsgálatot.
Ha egy – a személyiségjegyei alapján erre egyébként alkalmas – személyt a kivédés technikájában is jártas szakember készít fel a vizsgálati szi- tuációval megegyező körülmények között, megfelelő technikai háttérrel, akkor elképzelhető, de Magyarországon nem tudok ilyen embert. A vérnyomás mellett a légzést és a galvános bőrreakciót vizsgáljuk. Ez azt jelenti, mennyire izzad a bőr, milyen az elektromos árammal szembeni ellenállása.
A szerkezet alig nagyobb egy DVD-lejátszónál. Nem így képzeli el az ember, a filmekben sem ilyen.
Biztosan azokra a gépekre gondol, amik még analóg módon működtek, és tintával írták egy papírra az eredményeket. Régebben persze ilyet használtunk, sőt a Magyarországon forgatott Kémjátszma című filmben is az én egyik régebbi poligráfom szerepel. Elmentem a forgatásra, ahol a két főszereplő, Robert Redford és Brad Pitt érdeklődve hallgatta az instrukcióimat. Profik voltak, nagyon figyeltek minden szavamra.
A Lindbergh bébi ügye volt az első
Az első kutatásokat már a 19. század végén elkezdték, de igazán az első világháborút követően fejlődött a tudományterület. Például az amerikaiak az első világháború alatt szerették volna kiszűrni a fogolytáborokban lévő német titkosszolgálati ügynököket. Ekkor még csak a vérnyomást mérték, később ez kiegészült a légzés és a galvános bőrreakció vizsgálatával a 20-as, 30-as években.
Az első nagyobb nyilvánosságot kapott ügy, amit így oldottak meg, a Lindbergh bébi elrablása és meggyilkolása volt. Magyarországon az ötvenes években „imperialista” hazugságnak és trükknek tartották a poligráfot. A hetvenes években Krispán István kezdett el vele foglalkozni a Belügyminisztériumban.
