A nagy magyar átlag annyit költ, amennyi pénze van, megtakarítani nem tud vagy nem is akar. A pénzügyi tanácsadó szerint egy hazai átlagfizetés tíz százaléka simán megspórolható havonta.
Nem túl sok, de nem is annyira kevés. A hazai átlagfizetésről beszélünk, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint jelenleg nettó 150 400 forint. Mégis az aktív keresők csupán négy százalékát teszik félre a Generali Biztosító legfrissebb felmérése szerint. A 18–59 év közötti megkérdezettek válaszaiból kiderült, hogy a legjobb anyagi helyzetben a fővárosiak vannak, akiknek 13 százaléka több mint nettó 350 ezer forintot keres.
Az iskolázottság is nagyban befolyásolja az anyagi lehetőségeket, hiszen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 29 százalékának magasabb a havi fizetése nettó 200 ezer forintnál. A jövedelmek felhasználása nagyban függ attól is, mekkora összegből gazdálkodik az adott háztartás. A 200 ezer forintnál alacsonyabb jövedelmű háztartásokban jóval nagyobb arányt visznek el a mindennapi kiadások, megtakarításra pedig legfeljebb 2 százalék jut. A magasabb – 350 ezer forint feletti – jövedelmű háztartásokban ugyanakkor már 11 százalékot spórolnak meg havonta.
A pénzügyi tanácsadó szerint nagyon könnyelműek a családok. – Egy átlagfizetésből legalább tíz százalékot kéne megtakarítani – mondja a Borsnak Szopper Zsófia. – Egy kis odafigyeléssel ez könnyen kivitelezhető. A tudatos élelmiszer-vásárlástól kezdve a kábeltévé, a mobil- és a vezetékestelefon-szolgáltató lecserélésén keresztül a rezsivel való spóroláson át sokféle megoldás kínálkozik – állítja a szakértő. Szavait egy érdekes kutatás is alátámasztja.
Két hónap alatt közel kétezer embert kérdeztek meg személyesen arról, tervez-e más távközlési csomagra váltani a közeljövőben. A felmérés eredményei azt mutatják, a magyarok közül megdöbbentően kevesen akarnak váltani. Vezetékestelefon-szolgáltatót 75 százalékuk biztosan nem, 72 százalékuk tévé-, 68 százalék pedig internetszolgáltatót sem váltana.
Ugyanez tapasztalható a mobilszolgáltatóknál is: míg tavaly például Dániában 12, Spanyolországban 7 százalék váltott szolgáltatót, ez az arány nálunk a fél százalékot sem érte el. Vajon miért? A megkérdezettek 38 százaléka azért nem vált, még ha olcsóbb is lenne, mert saját bevallása szerint nem ért a távközléssel, telekommunikációval kapcsolatos dolgokhoz, így fél, hogy becsapnák.
Szopper Zsófia további két dolgot is említett, amivel jelentős összeg takarítható meg. – Ha valaki okosan, körültekintően választ bankszámlát, évente akár 10-15 ezer forintot is megspórolhat. Vagy itt vannak például a biztosítások. Az autósok nagy része rendszeresen vált kötelezőt az alacsonyabb díjért, ám ki az, aki figyelemmel kíséri például a lakásbiztosítását és keres olcsóbb megoldást? – magyarázza a szakértő. Pedig érdemes spórolni, ugyanis betegség, munkanélküliség vagy bármilyen váratlan kiadás ennek híján könnyen romba döntheti a családi kasszát.
A pszichológus elsősorban a „magyar virtust” okolja a bajokért. – Nagyvonalúságunk a családban, barátok előtt pozitívum, ám a mindennapi életben nem túl hasznos– állítja Csehák Hajnalka. – Többségünk olyan szemléletű, hogy szeretnénk többnek látszani, mint amik vagyunk. Ha valaki képes változtatni ezen a szemléletén, egészen biztosan több pénzt tud megtakarítani – mondja a szakember.
