Harmincnégy ország polgárait faggatták arról, hogy mennyire boldogok. Az eredmény döbbenetes ránk nézve: a magyarok az utolsók lettek. A listavezetők a svájciak – ők a legelégedettebbek az életminőségükkel.
Már csak ez hiányzott nekünk! Most adta ki az OECD (a világ fejlett országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) első, boldogságot kutató adatsorát, amiben a sor legvégén kullogunk. A magyarok a tízes skálán 4,7-re értékelték a saját életminőségüket. Előttünk közvetlenül a portugálok, és a görögök találhatók. A fejlett európai országok mellett egyébként olyan államok is tagjai az OECD-nek, mint Japán, Kanada, Új-Zéland, vagy az Egyesült Államok. A kutatásból az is kiderül, hogy leginkább a svájciak elé-gedettek az életminőségükkel. Őket a norvégok, majd holtversenyben az izlandiak és a svédek
követik.
De min is múlik az emberek életminősége? – Ez összetett dolog. Az anyagi javakon kívül beletartozik az egészséges életmódhoz való hozzáférés, a család és a barátok egymáshoz való viszonya, az életmód, a sportolási lehetőségek, a kultúrához való hozzáférés, s több más is – mondja a Borsnak Szilágyi Gyula. A szociológus szerint mindenkinek magának kell minőséggel megtöltenie az életét, ám ez az igényességen túl döntően az anyagiakon is múlik.
Szerinte az is baj, hogy Magyarországon a népesség egyes csoportjai között hatalmas a szakadék. S persze az életminőség szoros kapcsolatban áll azzal is, hogy ki meddig él. – A budapesti VIII. kerület egyes részein élők várható átlagos élettartama megegyezik az albán adatokkal, míg a Rózsadombon élők számai a svájcihoz hasonlítanak – teszi hozzá Szilágyi Gyula.
A pszichológus szerint azért is végezhettünk mi magyarok a sor végén, mert nagyon sok bennünk a félelem. – Azok az emberek akik folyamatosan félnek, tartanak valamitől, nem lehetnek boldogok. A boldogság nem anyagi kérdés, bár sokan mégis ezt gondolják. Azok élhetik át ezt az érzést, akik az emberi kapcsolataikban is a jót látják meg, akik észreveszik a nyíló virágot, a napsütést, a madarak dalát, akik több pozitívumot vesznek észre a világban mint rosszat.
Sajnos a magyarok többségének olyan az alapszemlélete, hogy az általános jó természetes – mondja Csehák Hajnalka, aki rögtön egy példával is előhozakodik: ha a gyerek ötöst kap az iskolában, afelett elsiklik a szülő. De ha becsúszik egy hármas azonnal jön a letorkolás. Pedig egy gyereket bizony meg kellene dicsérni azokért az ötösökért – teszi hozzá a szakember.
Mi az OECD?
Az OECD párizsi székhelyű szervezet, melynek Magyarország 1996 óta a tagja. Céljuk, hogy segítsék a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdaság- és szociálpolitika kialakításában, illetve értékelésében.
