Már csak ez hiányzott nekünk! Most adta ki az OECD (a világ fejlett országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) első, boldogságot kutató adatsorát, amiben a sor legvégén kullogunk. A magyarok a tízes skálán 4,7-re értékelték a saját életminőségüket. Előttünk közvetlenül a portugálok, és a görögök találhatók. A fejlett európai országok mellett egyébként olyan államok is tagjai az OECD-nek, mint Japán, Kanada, Új-Zéland, vagy az Egyesült Államok. A kutatásból az is kiderül, hogy leginkább a svájciak elé-gedettek az életminőségükkel. Őket a norvégok, majd holtversenyben az izlandiak és a svédek
követik.
De min is múlik az emberek életminősége? – Ez összetett dolog. Az anyagi javakon kívül beletartozik az egészséges életmódhoz való hozzáférés, a család és a barátok egymáshoz való viszonya, az életmód, a sportolási lehetőségek, a kultúrához való hozzáférés, s több más is – mondja a Borsnak Szilágyi Gyula. A szociológus szerint mindenkinek magának kell minőséggel megtöltenie az életét, ám ez az igényességen túl döntően az anyagiakon is múlik.
Szerinte az is baj, hogy Magyarországon a népesség egyes csoportjai között hatalmas a szakadék. S persze az életminőség szoros kapcsolatban áll azzal is, hogy ki meddig él. – A budapesti VIII. kerület egyes részein élők várható átlagos élettartama megegyezik az albán adatokkal, míg a Rózsadombon élők számai a svájcihoz hasonlítanak – teszi hozzá Szilágyi Gyula.
A pszichológus szerint azért is végezhettünk mi magyarok a sor végén, mert nagyon sok bennünk a félelem. – Azok az emberek akik folyamatosan félnek, tartanak valamitől, nem lehetnek boldogok. A boldogság nem anyagi kérdés, bár sokan mégis ezt gondolják. Azok élhetik át ezt az érzést, akik az emberi kapcsolataikban is a jót látják meg, akik észreveszik a nyíló virágot, a napsütést, a madarak dalát, akik több pozitívumot vesznek észre a világban mint rosszat.
Sajnos a magyarok többségének olyan az alapszemlélete, hogy az általános jó természetes – mondja Csehák Hajnalka, aki rögtön egy példával is előhozakodik: ha a gyerek ötöst kap az iskolában, afelett elsiklik a szülő. De ha becsúszik egy hármas azonnal jön a letorkolás. Pedig egy gyereket bizony meg kellene dicsérni azokért az ötösökért – teszi hozzá a szakember.
Mi az OECD?
Az OECD párizsi székhelyű szervezet, melynek Magyarország 1996 óta a tagja. Céljuk, hogy segítsék a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdaság- és szociálpolitika kialakításában, illetve értékelésében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.