Döbbenet: más méhével szülhetnek a nők

Reménykedve tekinthetnek a svéd orvosokra azok a nők, akik daganat, betegség vagy születési rendellenesség miatt anyaméh nélkül élnek. A szakemberek azon fáradoznak, hogy ők is átélhes­sék a várandósság és a szülés élményét, szó szerint bensőséges kapcsolatot ápolva a saját magzatukkal.

Mats Brännström, a projekt vezetője és munkatársai 1999 óta foglalkoznak a probléma megoldásával, s hamarosan célegyenesbe érhetnek. A szakemberek 2012 őszén ültették be kilenc páciensükbe azok hölgyrokonainak méhét. A korábban kinyert petesejteket mesterséges úton megtermékenyítették, a lefagyasztott embriókat pedig a tervek szerint néhány hónapon belül beültetik.

Bár az átültetést követő kilökődésveszélyt csökkenti, hogy rokon a donor, a résztvevőknek a komplikációk elkerülése érdekében gyógyszereket kell szedniük. A szakembereknek sikerült olyan medicinát biztosítaniuk, ami a tesztek alapján nem jelent veszélyt a leendő magzatokra. A méhet, amit nem kötöttek rá a petevezetékre, legfeljebb két terhesség után ­eltá­volítják, a kilökődésgátlóknak ugyanis hosszú távon komoly mellékhatásaik lehetnek.

A magyar orvosok úgy vélekednek, számos megoldás van arra, hogy a méh nélkül élő nő anyává váljon, s közülük ez a legkockázatosabb. Dr. Tahy András szülész-nőgyógyász szerint ez az eset is példázza, milyen rohamosan fejlődik az orvostudomány.

– Akinek valamiért kivették a méhét, annak reményt adhat egy ilyen lehetőség. Ugyanakkor ha az én rokonom vagy betegem lenne az illető, nagyon komolyan elgondolkodnék azon, mekkora megterhelést jelent a méhátültetés a szervezetének. Elég csak arra gondolni, hogy a beavatkozáshoz gyengíteni kell az immunrendszert a kilökődésveszély miatt, ami egy kismama számára veszélyforrás lehet. Nem biztos, hogy azért, mert a sebészek képesek egy ilyen bravúrra, valóban szükség is van rá. Én sokkal inkább az elmúlt tíz év méhmegtartó műtétjeinek terén elért sikerekben és előrelépésekben látom a helyes irányt. Ha sikerül még tovább haladni, akkor nem lesz szükség méhátültetésre – vélekedik bizakodóan.

Dr. Kaáli Géza professzor, a Kaáli Intézet alapítója – húsz év alatt százezer embrióbeültetést hajtottak végre – nem érti, miért nem a nőrokonok hordják ki az előre megtermékenyített embriót.

– Egyszerűbb volna, hiszen túl sok szempontnak kell megfelelnie ahhoz, hogy egy nő donor méhvel átélhesse a várandósság és a szülés csodáját. A lombikbébi-eljárással létrehozott embrióknak meg kell tapadniuk az idegen méhben, amit a nő szervezetének nem szabad kilöknie. Az ehhez kapott gyógyszer esetleges mellékhatásaival és magával a kihordással is meg kell birkóznia a kismamának. A kísérleti stádiumban lévő beavatkozásban nem egy anya donorként segítette a családtagját. Elméletileg egy ötven feletti nő méhe is tágulhat annyira, ami a kihordást és a szülést segíti, de a meddőségkezelés területén nincs ilyen tapasztalat. Márpedig ha valahol komplikáció merül fel a folyamatban, sajnos nagy eséllyel az embrióiról, esetleg még a beültetett anyaméhről is kénytelen lemondani a kismama. Több hasonló külföldi próbálkozás történt, ám az áttörés eddig sajnos elmaradt. Ha a mostani beavatkozások sikeresek lesznek, új lehetőség nyílik a kihordás és a szüléssel járó anyai örömök átélésére, de hangsúlyozom, világszinten is csak viszonylag kevés meddő nőnek nyújthat reményt – szögezi le a szakember.

Mit szól az érintett, Vámos Erika?

A TV2 Több, mint TestŐr műsorvezető-szerkesztője korábban már többször nyilatkozott arról, hogy fejletlen a méhe, így letett a gyermekszülésről. 

– Örülök a svédországi hírnek, de óvatos és kétkedő vagyok. Várjuk ki a végét! Igaz, ha ott sikerül, az még nem jelent azt, hogy Magyarországon is vállalnak ilyen beavatkozást, pláne a társadalombiztosítás terhére. Arról nem beszélve, vajon akadna-e olyan nőrokonom, aki ideadná nekem a méhét. Merthogy ez sem egyszerű kérdés. Ha nem lennének ilyen komoly akadályok, örömmel igent mondanék egy méhátültetésre, de ­egy­előre nem tűnik olyan egyenesnek ez az út, s nem szeretném magam azzal hitegetni, lelkileg felkavarni, hogy mégis szülhetek – mondja a csinos tévés.

Magyarok is voltak az amerikai csapatban

Az első élő donoros méhátültetésre 2000-ben került sor Szaúd-Arábiában, ám a kísérletet kudarc követte: vérrög keletkezett, ezért el kellett távolítani a méhet. Tizenegy évvel később Törökországban az anyaméh nélkül született 23 éves Derya Sert kapta meg egy halott nő méhét. Bár sikerült teherbe esnie, alig két hónap múlva magzatának megállt a szíve.

2011-ben New Yorkban próbálkoztak méh­át­ül­te­tés­sel, a projekt orvoscsapatát többek között dr. Ungár László professzor és dr. Pálfalvi László főorvos is erősítette. Tegnap egyiküket sem sikerült elérnünk.