Szörnyű: csak bámulták a járókelők a szenvedőt

Valóságos tömeg figyelte szombaton délelőtt egy meztelen férfi haláltusáját a Blaha Lujza téren. A nagyszámú nézősereg a száját tátotta, segíteni senkinek sem akaródzott – egy ember kivételével.

„Meghalt a csóka”

A férfi egy szállodából zuhant a betonra. Ferenczi Gábor a hetes buszról szállt le, és szaladt az úton heverő ruhátlan testhez. A fiatalember könnyektől küszködve nyilatkozott az Origónak.

– Arccal a betonnak volt, nem tudott lélegezni. Láttam, hogy oldalra kell fordítanom a fejét, lehajoltam hozzá. Azokat a hangokat nem felejtem el – emlékezett vissza Gábor, aki szerint a köréjük gyűlt emberek csak bámészkodtak, felvételeket készítettek. A közönyön túl egyesek nevetgéltek, valaki pedig azt kiabálta oda neki, hogy „meghalt a csóka, szóval hiábavaló volt”.

Szlobodnyik Csaba klinikai szakpszichológus szerint a Blaha Lujza téri eset a felelősségmegosztás példája.

– Tömegben kisebb az egyénen a nyomás, az emberek abban bíznak, hogy valaki más előbb-utóbb majd csak segít. A segítségnyújtás helyetti kíváncsiskodás, fényképezés pedig az úgynevezett holdudvarhatás. A nem mindennapi esemény szemtanúja úgy érzi, az adott helyzettől ő maga is rendkívülivé válik – tette hozzá a szakember.

Szlobodnyik szerint ha a társadalom széles rétege úgy érzi, ő maga is segítségre szorul, akkor kevéssé együttműködő a bajba kerülőkkel, rászorulókkal.

– Sajnos a közösségi szemléletet felváltja az egyén személyének fontossága. Jó hír, hogy az együttérzés készsége fejleszthető pozitív mintákkal, oktatással – összegzett a szakember.

Magadra gondolj, fiam!

Herczog Mária szociológus szerint egy szomorú folyamat része, hogy az emberek elvesztik az érzékenységüket egymás problémái iránt.

– Talán furcsán hangzik a példa, de a hozzáállást mindenképp jól mintázza. Az úttörők 12 pontja közül az egyik azt mondta: „Az úttörő ahol tud, segít”. Természetesen nem a szocializmust sírom vissza, de tény, hogy a fiatalok nevelése nem az énközpontúságra irányult. Manapság sok, egyébként jólelkű, ám a mindennapok küzdelmeiben megfáradt szülő arra tanítja a gyermekét, hogy csak magára figyeljen, keresse a saját érvényesülését.

Sajnos a politika sem segít a jelenség visszaszorításában. Emlékszünk még az elhíresült politikai mondatra? „Akinek nincs semmije, aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér.” Nos, ilyen közegben nehéz a szolidaritás fontosságáról beszélni – vélekedett Herczog.

Kulcsszó: elvárható

A büntetőjogban a segítségnyújtás elmulasztása személy elleni bűncselekmény. A hatályos magyar jog szerint a segítségnyújtás elmulasztásának vétségét vagy bűntettét követi el az, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van.

– A törvényben a kulcsszó az elvárható – mondta lapunknak dr. Ábrahám László egészségügyi szakjogász. – Egy civiltől, akinek a foglalkozása nem köthető össze az életmentéssel, aligha várható el, hogy szakszerű segítséget nyújtson egy sérült embernek. Így nem is tudok olyan, a Blaha Lujza térihez hasonló esetről, amikor a bámészkodók büntetőjogi felelősségét is megállapították volna. Jogilag így néz ki a dolog, még ha erkölcsileg ez nem is helyeselhető – tette hozzá az ügyvéd.

Részegnek hitték a kollégát

Egy hónapja hatalmas felháborodást váltott ki egy MÁV-dolgozó halála. A hegyeshalmi vasútállomáson, a műszaki személyzet pihenőjében eszméletlenül fekvő munkatársukhoz kollégái nem hívtak segítséget, állítólag azt hitték, hogy részeg. A 45 éves férfi október 26-án a győri kórházban életét vesztette. A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság halált okozó segítségnyújtás elmulasztása gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást.

2010 februárjában meghalt egy lány egy fővárosi éjszakai buszon. A legtöbb utas szó nélkül leszállt a járműről a végállomáson, végül néhány utas értesítette a hatóságokat.

2008 februárjában Szolnokon egy férfi összeesett az utcán, infarktust kapott. A férfi mellett tizenegy percig elmentek a járókelők, a mentőket nagy sokára, tévesen, részeghez hívták. Családja szerint még ma is élhetne, ha hamarabb kap segítséget.