Megmenthet a csődtől a devizaárfolyam gátja

Mint arról a Bors is beszámolt: az Országgyűlés az árfolyamgát kiszélesítéséről, valamint a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról döntött. Ennek értelmében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni.

E rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. – A döntés értelmében a kormány garanciát vállal a lakáshitelek egy részére: azok vehetik igénybe, akiknek a bankok a tartozásukat az ingatlan értékének 95 százalékáig elengedi, amire törvény kötelezi ôket. Ennek oka, hogy a hiteleknél az árfolyam emelkedése miatt gyakran több lett a tartozás, mint az ingatlan értéke.

A hitel részleges elengedése után az adósoknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük – tájékoztattak az Otthon Centrum Hitel Center (OCHC) szakértői. – A lakáshitel-tartozás részleges elengedéséről szóló parlamenti döntés azonban akkor jelenthet valódi segítséget, ha az érintett adósok fizetőképessége helyreáll, és tisztázódik, hogy az ingatlan vásárláskori, avagy a mai árát veszik-e alapul az engedmény kiszámításakor.

Bánfalvi László ügyvezető igazgató az alábbi példával szemlélteti, miért van szükség a tartozás részleges elengedésére: ha valaki 2007-ben 13 millió forintért vásárolt egy lakást, és erre felvett 10 millió forint svájci frank alapú hitelt, mára 13,2 millió forinttal tartozik a banknak, s nagyon nem mellékesen 84 ezer forint helyett havonta 135 ezret fizet.

A parlament által elfogadott konstrukcióban ez a tartozás 12,35 millió forintra, vagyis az ingatlan értékének 95 százalékára csökkenhet. – Tisztázni kell azonban a törvény végrehajtása során, hogy az ingatlan vásárláskori vagy mai értékét számolja-e a bank az elengedéskor. Hiszen ha az ingatlan értéke a gyenge piac és a használat miatt csökkent, s ezt az értéket veszik figyelembe, a megtakarított hitelösszeg magasabb lehet. Vagyis ha a lakás ma 11 milliót ér, a bank 2,75 milliót fog elengedni, a tartozás 10,45 millióra csökken, s a havi törlesztés pedig a fennmaradó időszakra 107 ezer forint lesz.

A valós és a rögzített árfolyam közötti különbségbôl eredő veszteséget a bankoknak kell lenyelniük. Az árfolyamgát lejártát követően fennmaradó hitelösszeget viszont már az akkor érvényes piaci árfolyamon kell törleszteni. 

Százezer család érintett

A devizahiteleseket segítő parlamenti döntés egyik része, hogy mindenki igénybe veheti az árfolyamgátat, még azok is, akik három hónapnál hosszabb ideje tartoznak – eddig ez kizáró ok volt. A statisztika szerint százezer család érintett, míg az árfolyamgátat eddig 170 ezren vették igénybe.

Bánfalvi szerint az ideiglenesen csökkentett összegű törlesztés kiterjesztése pozitív, de az idő fogja eldönteni: az érintetteknek valóban segítséget jelent-e. Hiszen ha az adós jövedelmi helyzete nem rendeződik az árfolyamgát öt éve alatt, csak odázódik az esetleges bedőlés.