Firenzei időjárás várható Magyarországon

Sokan felfigyeltek arra, hogy néhány költöző madár itthon maradt. Egyik olvasónk a Margitsziget futópályáján találkozott sétafikáló gólyával. Erzsébet-napon többnyire már beköszönt a hideg, most meg elég egy pulóver. Egyik-másik kertben októberben újra virágzott az orgona, rügyet bontottak a fák.

– A gólyák nem azért mennek el, mert hideg van, hanem azért, mert nem jutnak hozzá vízben élő táplálékukhoz – igazít el Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársa. – Bár valóban megfigyelhető az általános felmelegedés, inkább a szélsőség jellemzi időjárásunkat. Az enyhébb klíma miatt az itt maradt madarak közül egyre több éli túl a telet.

– Ezt a hajlamot átörökítik, így évről évre nő az itthon maradó madarak száma. Az elköltözők is sokszor már csak Törökországig repülnek Afrika déli része helyett. A Margitszigeten lévő gólyák többsége mentett állat, előfordul, hogy egy-egy példány kiballag a futópályára.  

Németh Lajos meteorológus megerősíti: az egész élővilágban észlelhetők a változások. – Egyre több virág nyílik idő előtt vagy furcsa időpontban. A hideg mérhetően jóval később kezdődik, mint száz vagy akár ötven évvel ezelőtt – magyarázza a szakember. – Jó példa erre a mai Erzsébet-nap. Más években mértek mínusz 16-17 fokot is ilyenkor, legtöbbször addigra leesett az első hó. Most nemcsak nálunk, de az egész kontinensen nyoma sincs a télnek.

– A klímamodellek azt mutatják, hogy a mediterrán éghajlat egyre északabbra tolódik, és a jövőben hosszú, aszályos nyarakra és csapadékos, esős telekre számíthatunk. Ha felgyorsulnak a változások, az élővilág nehezen alkalmazkodik. Márpedig a globális felmelegedés egy friss kutatás szerint hamarosan drámaivá válik. Az évszázad derekára legalább egymilliárd ember lesz kénytelen más éghajlaton élni, mint a XX. században.

– Ez az eredmény sokkolt minket – mondta Camilo Mo­ra, a University of Hawaii kutatója, miután kollégáival 39 klímamodellt vizsgált és vetett össze. Számításaik szerint 2047-re teljesen más lesz a Földön az éghajlat. Dr. Mika János éghajlatkutató szerint Magyarországon a korábbi spanyol vagy szicíliai hőmérsékleti átlagok várhatók, míg ha a csapadék mennyiségét is tekintjük, firenzei vagy várnai klíma lesz.

– Egy érdekes körülményt elhallgat a tudomány – teszi hozzá a szakember. – Az utóbbi tíz évben a Föld átlaghőmérséklete nem emelkedett. Az óceánok ugyanis az eddiginél nagyobb mértékben nyelik el a hőt. Nem tudjuk, meddig. Dr. Mika János úgy véli, néhány évtized alatt olyan lesz nálunk az idôjárás, mint most
200-300 kilométerre délre hazánktól.

– Nagy baj akkor lesz, amikor a Nyugat–Antarktisznál található jégdugó elolvad, és emiatt mintegy öt méterrel megemelkedik a tengerszint. A másik veszély a teljes jégkorszak beköszöntése, amit a Holnapután című film mutat be. Ez azonban csak néhány száz év múlva esedékes, bár tenni ma kell ellene – teszi hozzá az egyetemi tanár.

Afrika helyett a Veszprémi Állatkertbe költözött

A Veszprémi Állatkert madármenhelyén sok sérült madarat meggyógyítanak, majd szabadon engednek. Néhány éve azonban egy egészséges gólya Afrika helyett csak idáig repül: ősszel beköltözik az állatkertbe. A szakemberek szerint már nem érzi magát alkalmasnak a hosszú afrikai útra, és mivel megfelelő emberi gondoskodás mellett képes áttelelni idehaza, el sem indul a messzi délre. Kedvence az Afrika szavanna kifutó, ahonnan egykor gyógyultan távozott.

A klímaváltozás előnyei:

✔ rezsicsökkentés nélkül is csökken a gázszámla
✔ nagyobb az esély a napsütésre a balatoni nyaralásnál
✔ kevesebb meleg ruhára lesz szükség
✔ sok mediterrán zöldség és gyümölcs megterem
✔ nem lesznek hótól elzárt települések

A klímaváltozás hátrányai:

✘ szükség lesz otthon légkondira
✘ a szabadban dolgozókra nehéz időszak vár
✘ növekszik a hőség okozta stressz 
✘ gyakoribb lesz a nagy szárazság
✘ vélhetően drágulnak az élelmiszerek