Emberölés kísérletével vádolták, végül azonban felmentették a családtagjaira támadó Sz. Gábort. Az indok: a férfi önként elállt cselekménye befejezésétől.
Szokványosnak egyáltalán nem nevezhető módon kezdődött az Egri Törvényszéken a most Vilmányban lakó, 38 esztendős Sz. Gábor büntetőpere - közölte a heol.hu.
A férfit emberölés bűntettének kísérletével vádolta a Heves Megyei Főügyészség. Miután a szabadlábon védekező terhelt nem jelent meg a törvényszék büntetőtanácsa előtt, a tanácsvezető bíró elrendelte rendőri elővezetését. A hatóság a férfit felkereste és telefonon jelezte: dél körül várható, hogy megérkeznek vele.
Ám délután egykor a bíróságnak – amely a vádlott távollétében a megjelent tanúkat hallgatta ki – még nem voltak információi a terhelt és az őt előállítók hollétéről. Végül befutottak, s a vádlott kihallgatásával folytatódhatott a tárgyalás. Az ítélet is megszületett.
A vádhatóság szerint a Sz. Gábor 13 éve élettársi kapcsolatot létesített elhunyt bátyja három gyermekes özvegyével. 2001. novemberében a család anyagi okok miatt Budapestről Zagyvaszántóra költözött és itt az együttélés kezdetben harmonikus volt, ám egy idő után – a vádlott italozó életmódja miatt – megromlott. A Sz. Gábor ittasan többször bántalmazta élettársát és annak gyermekeit. A fiatalok emiatt el is költöztek a házból.
Az egyik gyermek, Sz. Mariann időközben élettársától gyermeket szült. Később a kicsivel hazaköltözött. A mostohaapjával azonban kerülték egymást. A nevelőapa 2011. november 27-én több liter bort ivott, délután már erősen pityókás volt. Otthon Sz. Mariannt megfenyegette. A vádlottat az élettársa próbálta csitítani, Sz. ezért a házat elhagyta. Mariann tisztában volt azzal, hogy a férfi agresszív, amikor részeg, ezért védekezéshez magához vett egy kenyérvágó kést. Amikor a terhelt visszatért a lakásba, rögtön rátámadt a sértettre, aki – hogy megóvja magát – a késsel kis-közepes erővel megszúrta a vádlottat. Sz. hátrált, majd kiment a szobából és magához vett egy 100 centis nyélhosszúságú baltát.
Ami ezután történt, rosszabb horrorfilmekbe is beillene: Sz. Mariann a gyermekével és az édesanyjával bemenekült a szobába, próbálták hívni a rendőrséget. Sz. az ajtót berúgta, és azt kiabálva, hogy „Kinyírlak mind a hármótokat”, a baltát ütésre emelte, csapkodott, hadonászott vele. Eközben megütötte az élettársa jobb alkarját, Mariann felé két bökő mozdulatot tett. El is találta, majd a műhelybe sietett és magához vett egy 50 centiméter hosszú, élezett és egy 71 centis, élezetlen díszkardot, hogy Sz. Mariannal végezzen. A lány és az édesanyja ugyan bezárkóztak, hívták a rendőrséget, de ez nem gátolta meg a vádlottat abban, hogy ismét berúgja az ajtót és kardokkal a kézben a gyermekét tartó fiatalabbik nő felé hadonásszon és szurkáljon.
„Csúcspontként” Sz. az élezett eszközt odatartotta a sértett mellkasához. Mariann ráfogott a pengére, ami az ujját megvágta. A vádlott egy idő után szó nélkül távozott, a konyhába ment, felkapott egy kést és azzal indult vissza. Ekkor érkeztek a rendőrök – áll a tárgyaláson ismertetett vádiratban.
A büntetőjogban az önkéntes elállás azt jelenti, hogy egy bűncselekmény elkövetője nem büntethető (az általános szabályok szerint a befejezett bűncselekményre vonatkozó büntetési tétellel), ha az ő önkéntes elállása folytán maradt el a bűncselekmény befejezése, vagy a bűncselekmény eredményének a bekövetkezését önként elhárítja.
Az önkéntes elállás megállapítása kedvezőbb helyzetbe hozza az elkövetőt, mintha a cselekményét befejezte volna (egyedül vagy másokkal) ahhoz képest, hogy a más okból kísérleti szakaszban maradt bűncselekményért a tettes úgy felel, mintha azt befejezték volna.
