60 millió forintot hagyott szülőfalujára Dankó István

A híres nótaíró, Dankó Pista után egy másik Dankó Pista neve is örökre bevésődött az emberek szívébe, legalábbis a nyírkarásziakéba.

Félegyházi Gábor, a Kisvárdához közeli település polgármestere először azt hitte, tréfálnak a vonal másik végén, amikor értesítették: az egykori falubeli, Dankó István komoly summát hagyott rájuk. A 96 éves milliomos idén július 10-én hunyt el, és úgy végrendelkezett, hogy vagyonából – két gyermeke mellett – szülőfalujának is juttat pénzt: 250 ezer dollárt kap az önkormányzat, 25-25 ezer dollárt pedig a római katolikus és a görög katolikus egyházközösség. Ez több mint hatvanmillió forint.

A ház, ahol Dankó István nevelkedett, ma is áll Nyírkarászon. Mielőtt a fiú kiment Amerikába, Juha Endréné édesanyja volt a gyámja

– Dankó István 1917-ben született, Nyírkarászon, 12 éves koráig lakott itt, majd szülei után ment Amerikába, ahol karriert csinált. Először szénbányában dolgozott, majd a Ford autógyárnál. Michigan államban 1947-ben nyitotta meg a népszerű Dankó Bárt. A William Penn biztosítótársaság elnökeként 1959-től 83-ig dolgozott, majd a tanácsadó-testület tagjaként 1991-ig folytatta a munkáját – mondja a 2400 lelkes falu polgármestere.

Noha Dankó még gyerekként kivándorolt az országból, soha nem feledkezett meg arról, hogy magyar, bármerre járt, mindig büszkén hangoztatta. A kis ház, amelyben nevelkedett, ma is áll Nyírkarászon.

A korabeli pletykák úgy szólnak: Dankó István szerelemgyerekként jött a világra. Anyja azért ment ki egyedül az Egyesült Államokba, mert nem merte elmondani a már kint élő férjének, hogy itthon szült egy gyereket. Miután bevallotta, a férfi beleegyezett, hogy a fiú utazzon ki hozzájuk.

– Dankónak az édesanyám, Gulyás Andrásné lett a gyámja, évekig nevelte. Az útlevele 1929-ben érkezett meg, apám vitte fel Pestre és átadta gróf Apponyi Albertnek – meséli Juha Endréné.

Az adományból az új mûvelôdési ház építését is befejezi a nyírkarászi önkormányzat

Dankó István bábáskodott a hazánk és az Egyesült Államok közötti első menetrendszerû repülőgépjárat létrehozásánál. Kétszer is visszalátogatott Nyírkarászra, utoljára 1970-ben járt itthon. Halála után most gyermekei teljesítik a végakaratát. Apjuk úgy kívánta: hamvai egy részét hozzák el Nyírkarászra, és egykori nevelője sírjában helyezzék örök nyugalomra. A hamvak másik része Amerikában maradt.

Az adományozó nem céltalanul hagyta a pénzt a falura, az önkormányzat a helyi óvodát újítja fel és a kultúrház építését fejezi be belôle. A munkálatokkal jövő nyárig végeznek, s a megszépült épületek falára emléktábla is kerül. A két egyházközség a templomokat, illetve a parókiákat korszerűsíti a hagyatékból.