A Borsonline olvasóinak 83 százaléka kitartana a nyári időszámítás mellett: többségüknél a felborult napi ritmus mellett gondot okoz a korai sötétedéssel járó levertség. Pedig az óraátállítással egy nagyváros éves áramfogyasztása spórolható meg.
Hatvan perccel tovább alhatunk a hétvégén, hiszen vasárnap hajnali 3-kor egy órával vissza kell állítani az időmérőket. Az őszi időszámításnak azonban megvan a maga böjtje is: az emberi szervezet ritmusában bekövetkező változás sokakat megvisel. Nem csoda, hogy a Borsonline voksolóinak nagy része is kitartana a nyári időszámítás mellett. Az óraátállítást eltörölni vágyók többsége amúgy azzal érvel, hogy az őszi módosítással járó korai sötétedés lehangolja és kedvetlenné teszi.
Ki hinné, hogy az őszi óraátállítás a közlekedésbe is beleszólhat?! Pedig a forgalmi adatok elemzésére szakosodott cég szerint van összefüggés. – Aki ma 17 órakor indul haza, az világosban teszi meg az utat, hétfőn viszont, ugyanebben az időpontban már szürkületben kénytelen közlekedni. Az évek során gyűjtött adataink alapján az őszi időszámítás átmeneti közlekedéslassulást, s akár két százalékkal több balesetet okozhat – nyilatkozta Szvétek Ferenc, a cég ügyvezetője.
Bár az interneten külön toborzás indult “1 millióan az óraátállítás ellen!” felkiáltással, némileg meglepetés, alig harmincötezren csatlakoztak a kezdeményezéshez. Pedig a szervezők ígérik, ha összejön a bűvös szám, hivatalos levélben fordulnak az illetékes minisztériumokhoz a változásért.
Igaz, a nyári időszámításról európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezik, így a európai polgári kezdeményezés segíthet a helyzet megoldásában. Ehhez valóban legalább egymillió támogatóra van szükség, ám nem egy, hanem legalább hét EU tagállamból.
Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül az előnyök mellett sem. Az idő pénz, az óraátállítással pedig spórolhatunk. Hackl Mónika, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR) kommunikációs vezetője adatokat is mond: – Az óraátállítás hatására éves szinten mintegy 120 gigawattóra energia takarítható meg, ami közel 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásával egyenlő. Ez annak köszönhető, hogy tavasszal több a napos órák száma, így később kell villannyal világítani. S bár télen korábban sötétedik, a munkából nem érkezünk haza előbb, az így használt villamosenergia-fogyasztás pedig nem éri el azt a szintet, mint, amit megspóroltunk a nyáron.
A takarékosság miatt vettük át a modellt
Az első óraátállításra energiatakarékossági okok miatt került sor 1916-ban, az Egyesült Államokban. Magyarországon 1954 és 1957 között a hétköznapok esti csúcs energiafogyasztás teljesítése érdekében vezették be, s 1958 és 1979 között nem is tartott nyári időszámítást, majd egy évvel később újra alkalmazták azt.
Mindenkit megvisel a biológiai időzavar
Erdélyi Alisza neuropszichológus szerint az emberek mindössze egy napot kapnak arra, hogy hozzászokjanak az új időbeosztáshoz, de ez kevés. – Az egészséges embereknek is legalább 18-21 napra van szükségük ahhoz, hogy megszokják az egy órányi átállást. A biológiai óraátállítás komoly stresszel jár, az emberek nyugtalanabbak, ingerültebbek. A biológiai sokk következményeként csökken az emberek komfortérzése – figyelmeztet a szakember.
Dr. Bense Tamás háziorvos úgy látja, sokan hetekig rosszul alszanak és fáradtnak érzik magukat, közvetve pedig szív- és érrendszeri gondjaik léphetnek fel, sokaknál pedig migrén jelentkezik. Nem árt odafigyelni erre.
