Nincs még egy hely, ahol ennyire mélyre lehetne merülni a vallásos áhítatban. A sóból készült Kinga kápolna a világ legnagyobb föld alatti temploma, 101 méter mélyen alakították ki.
A monumentális csillárokat is sóból faragták abban a lengyelországi kápolnában, amelyről elmondható: még egy ilyen nincs sehol a világon. Képzeljenek el egy templomot, amelyet egy sóbánya szívében alakítottak ki, 101 méter mélyen. Mivel 1697-ben szörnyű tűzvész pusztított a környéken, rendeletben tiltották meg a faszobrok készítését, így a Kinga kápolnában a falak, a szobrok, a lépcső, sőt még a csillárok is sóból készültek!
A kristályokon megtörő fény egészen egyedi csillogást és hangulatot biztosít a föld alatti kápolnában, nem véletlen, hogy a wieliczkai sóbányák ékességét több mint egymillió turista látogatja meg évente. Járt itt a csillagász Kopernikusz, a költő Goethe, a természettudós Humbolt, valamint II. János Pál pápa, és Bill Clinton is.
A százméteres mélységben döbbenetes élmény a monumentális terembe belépni. A templom 54 méter hosszan és 18 méter szélességben terül el, magassága eléri a 12 métert, a hófehér sócsillárok a mennyezetről közvetlenül a látogatók feje fölé ereszkednek le. A terem akusztikája kitűnő, így alkalmas koncertek megrendezésére is; fellépett már dzsesszzenekar, komolyzenei együttes és kórus egyaránt.
Sóból faragott lapok fedik a padlózatot, a falakat az Újszövetségből vett jelenetek díszítik, és megtekinthető itt egy több mint százéves Betlehem is. Mi magyarok pedig különösen szívesen látott vendégek vagyunk ebben a világon egyedülálló templomban, hiszen a névadó Szent Kinga IV. Béla magyar király elsőszülött lánya volt, aki nagyon sokat tett a második hazájaként szeretett Lengyelországért.
Szent Kinga legendája
Árpádházi Szent Kinga 1224. március 5-én született IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő elsőszülöttjeként. Tizenöt éves volt, amikor V. Boleszláv hitveseként lengyel királyné lett, és a legenda szerint férje mindvégig tiszteletben tartotta Kinga szüzességi fogadalmát, sőt maga is hasonló fogadalmat tett.
1249-ben a máramarosi sóbányák egyik aknájába dobta gyűrűjét, annak örömére, hogy édesapja engedélyezte, hogy innen majd Lengyelországba szállítják a sótömböket. A legenda szerint, amikor később megnyitották a wieliczkai sóbányát, az első kitermelt sótömbben megtalálták a királyné gyűrűjét. A jelenetet a föld alatti templomban természetesen sóba faragott szoborcsoport örökíti meg.
A világörökség része
Wieliczka Lenygelország déli részén, Budapesttől 669 km-re található. A Krakkó melletti kisvároska alatt elterülő sótelepek a miocén korban keletkeztek; a bánya 1978-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
