Ha a Marson mesterségesen kell majd légkört létrehozni, lehet, hogy a földi óceánok kínálnak rá megoldást. A Bors megtalálta azt a magyar kutatót, aki japán tudóstársaival feltérképezte az addig ismeretlen mélytengeri törésvonalakat.
Egy japán kutatóexpedíció tagjaként huszonnyolc alkalommal merült 1600 méteres mélységig G. Tóth László, és olyan helyekre jutott el, ahová előtte ember még soha.
– A három méter átmérőjű kapszulában hárman fértünk el, több mint két órán át tartott a merülés és az emelkedés is, és odalent eltöltöttünk még 6-7 órát. Csodálatos, semmihez sem hasonlítható víz alatti oázis fogadott bennünket a tengerfenéken – emlékezik vissza a professzor, aki egyedüli magyarként vehetett részt a kétezres évek elején indult programban.
– Sosem tudtuk, mi vár bennünket odalent, de az biztos volt, hogy amivel találkozunk, azt emberi szem nem láthatta még.
A mélytengeri repedések összesen 70 ezer kilométer hosszúságban hálózzák be az óceánokat, és ennek csupán töredékét derítették eddig fel, megdöbbentő tapasztalatokat gyűjtve. Azért különlegesek ezek a helyek, mert olyan ősbaktériumok találhatók itt, mint amilyenek három-négymilliárd évvel ezelőtt éltek az őstengerben, amikor még nem volt légkör, és a tenger 200-300 fok forróságú volt.
Ezer méternél nagyobb mélységben, a törésvonalak mentén feláramló vízben most is hasonlóan magas a hőmérséklet.
A földrengéseket is okozó törésvonalakba (ennek mentén haladt az expedíció) bepréselődik a víz, a földköpenyben, a magma közelében felmelegszik és 270-300 fokos gejzírek formájában lövell vissza a tengerbe. A hőforrások közelében hihetetlenül dús élet burjánzik. – Egy négyzetméternyi területre 60 kilónyi kagylóhús jut, ennyire éltető és tápláló ez a terület, amely egyben a szerves anyagot kémiai úton előállító ősbaktériumok világa. Utóbbiak fény és szén-dioxid nélkül képesek szerves anyagok előállítására – magyarázza G. Tóth László.
Éppen ez az a tulajdonságuk, amely miatt az energiát termelő baktériumok akár egy idegen bolygó légkörének, majd pedig élővilágának kialakításában is az emberiség segítségére lehetnek. Ha így lesz, akkor ez egy magyar tudós munkájának is köszönhető.
Mélységes nyugalom
Azt gondolhatnánk, hogy egy szűk kapszulában megtett 12-14 órás mélytengeri utazás szorongó, feszült érzést vált ki a tudósokból. G. Tóth László elmondása szerint a merülések során mindannyiszor végtelen nyugalom és békesség szállta meg, és az eltelt időt is sokkal rövidebbnek érezte a valóságosnál.
Kék alga termelt oxigént
Két-hárommilliárd éven keresztül folyt az élet oxigén nélkül, mintegy ezer atmoszféra nyomás alatt, majd az egyik ősi baktériumban mutáció történt, és képessé vált a napfényből is energiát nyerni. Az első ilyen ősi kék alga kezdte el a „modern energiatermelést” a napfényből, és ezek a parányi élőlények állították elő először a Földön az oxigént.
Névjegy
G. Tóth László (59) a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professzor, jelenleg az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója. A mélytengeri expedícióhoz köthető publikációira világszerte több mint nyolcszáz tudományos tanulmány hivatkozik.
