Senki nem érti, miért lett öngyilkos a tízéves Zs. Viktória Drávaszerdahelyen. A tragédia mindenkit letaglózott, a falubeliek együtt imádkoznak a gyermek lelki üdvéért.
Búsan kong a harang Drávaszerdahelyen, ahogy a reggeli nap első sugarai megvilágítják a templom tornyát. Bent halkan imádkoznak a hívek, s egy tízéves lánykát emlegetnek: Viktóriát. Kívánják, hogy lelke találja meg a nyugalmat a másvilágon, ahova olyan korán átköltözött.
– Nem értem! – sír egy asszony. – Borzalom – teszi hozzá egy férfi, s közben találgatják: vajon miért akasztotta fel magát a gyermek saját házuk kertjében, ahol korábban számtalan vidám pillanatot megéltek testvérével. A környékbeliek nem szívesen beszélnek a tragédiáról, nem akarnak találgatni.
– A szülők útjai már évekkel korábban különváltak. Édesapjuk nemrég külföldre költözött, ott vállalt munkát. A gyerekek mindig nagyon örültek, amikor arról volt szó, hogy talán elmehetnek édesapjukhoz nyaralni. De aztán ez nem jött össze – meséli egy utcabeli.
A szakember szerint egy ilyen tragédiának vannak előjelei. – A gyermek nem tudja felmérni az élet értékét, ráadásul sokszor félreérti a dolgokat, komolyabban vesz egy sértést, mint a felnőttek. A pubertás miatt zaklatott idegállapotban lehet, így sebezhetô. Az öngyilkos fiatalok tette segélykiáltás. A lépést kiválthatja családon belüli erőszak, iskolai csúfolódás is – fejtette ki Csehák Hajnalka pszichológus.
– Ilyen korban mindig van előjele a szándéknak, amikor még közbe lehet lépni. Árulkodó például, ha a gyerek visszatér kicsi kori szokásaikhoz, ha szorong, zárkózottabb lesz.
