Miközben igyekeznek meghosszabbítani az emberi életet, nemzetközi felmérések igazolják, hogy az emberek nem is akarnak tovább élni. Azok viszont, akik örülnek az életnek, bármit megtennének a hosszú, egészségben töltött idősévekért.
A megkérdezettek több mint fele egyáltalán nem szeretne százhúsz évig élni – állítja az amerikai Pew Research Center nemzetközi közvélemény-kutató cég. Felmérésük szerint a megkérdezettek 56 százaléka egyértelmű nemmel válaszolt a kérdésre, akar-e ilyen hosszú életet, 68 százalékuk viszont úgy gondolta, a többi ember szeretne tovább élni. A Bors minifelmérése ugyanezt mutatja: inkább a rövidebb, de teljesebb életet választják az emberek. A szakemberek szerint azonban mellébeszélnek.
– A lelke mélyén mindenki öröklétről álmodik, legfeljebb nem meri bevallani – magyarázza Szlobodnyik Csaba klinikai szakpszichológus. – Attól is függ a válasz, kit kérdeznek, hiszen aki boldogan él, annak nem elég a szabott idő, aki viszont senyved, annak a hátralévő is soknak tűnik. Feltehetően azért is ragaszkodik a ma embere a jelenleg átlagos élettartamhoz, mert génjeiben kódolva hordozza archetípusát, és az annak megfelelő évek számát.
A társadalmak megszenvednék, ha az emberi élet hossza hirtelen megnőne. – Ma Magyarországon négy keresőképes munkavállalóra jut egy ellátott. Ez az arány 2060-ra – a jelenlegi folyamatok mellett – egy a kettőhöz arányra nő. Ha az életet meghosszabbítják, az az egész világon felborítja a társadalmi egyensúlyt.
Vajon mit kezdenek majd a 60 év felettiekkel még 60 évig? – teszi fel a kérdést dr. Szilágyi Gyula szociológus. – Érdekes ellentmondás, hogy egyre nagyobb teret nyer világszerte az eutanázia. Így az sem elképzelhetetlen, hogy ha nagyon sok lesz az idős ember, majd arról nyitnak vitát, kinek meddig „illik” élnie.
Nem lehetetlen!
Orvosi Nobel-díjat kapott 2009-ben az a három amerikai tudós, aki vélhetően megtalálta az élet meghosszabbításának lehetőségét. Elizabeth Helen Blackburn, Carol W. Greider és Jack W. Szostak kiderítette, hogy a sejtosztódásban szerepet játszó DNS-spirál végén lévő védőréteg, a telomér az osztódások során, az életkor előrehaladtával egyre kopik.
Ha a telomér túl rövid, a sejt képtelenné válik az osztódásra, elpusztul. A sejtek pusztulása eredményezi a szövetek, majd a szervek működésképtelenné válását, vagyis az öregedést. A telomeráz nevű enzim termelődése viszont elősegíti a védőréteg újratermelődését, így az öregedés lelassul.
A Mongóliában és Kínában termő astragalus gyökere tartalmazza azt a TA–65 névre keresztelt molekulát, amely képes a – mesterségesen jelenleg nem előállítható – telomeráz enzim aktiválására, így a telomérek visszaépítésére. Ennek nemcsak az élet meghosszabbításában, hanem az időskori betegségek gyógyításában is komoly szerep juthat.
Jön a halálóra
A fejlesztők szerint három éven belül az orvosokhoz is széles körben eljuthat az az új szerkezet, amelyik a bőrrel érintkezve megmutatja, hogy pillanatnyi egészségi állapotunk alapján még hány évre számíthatunk. A „haláltesztet” a Lancasteri Egyetem kutatói, Aneta Stefanovska és Peter McClintock szabadalmaztatta. A karórához hasonló műszer lézersugarakkal feltérképezi a bőr állapotát, és ez alapján nem csak a sejtek biológiai korára tud következtetni, de a feltalálók szerint képes lesz felismerni a rákot vagy más elváltozást is .
