Bármelyik pillanatban indulhat a NATO-erők támadása Szíriában

Szinte bármelyik pillanatban kiadhatják a tűzparancsot Szíria ellen. Az Egyesült Államok és szövetségesei, legfőképpen Nagy-Britannia már készenlétbe helyezte haderejét. A több mint két éve tartó polgárháborúnak gyakorlatilag néhány óra alatt, egyetlen csapással vetnének véget a tervek szerint.

Az amerikai erők Törökország és Szaúd-Arábia felől indíthatnak légicsapásokat, míg a britek a Földközi-tengerről, tenge­­­r­alattjárókról indítható Tomahawk rakétákkal bombázhatják le a szíriai erőket. A dolgokat az gyorsította fel jelentősen, hogy a múlt héten vegyi fegyverekkel mértek csapást egy lázadók uralta városra nem messze Damaszkusztól.

A gáztámadásban közel kétezren haltak meg, köztük több száz gyermek. Az ENSZ vizsgálja az esetet, de egyelőre nem találtak bizonyítékokat. Washington viszont úgy véli, hogy nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy nem a Bassár el-Aszad vezette kormányerők vetettek be vegyi fegyvert. Hasonló felszerelése ugyanis nincs a felkelőknek. Bár kissé furcsa, hogy az eddig már több mint százezer áldozatot követelő szí-riai konfliktus hidegen hagyta a nagyhatalmakat, most mégis készek támadni.

Emiatt azonban több ország is aggodalmát fejezte ki. A nyíltan Szíria-barát Oroszországnak nem tetszik a háború, de keményen odavágott Irán is, amely kész akár harcba is bocsátkozni a nyugati erők ellen. Abba belegondolni, hogy mit jelentene egy nyílt háború, amelyen egyik oldalon Irán és az arab államok, a másikon pedig az Egyesült Államok, Izrael és a közeli Törökország áll, nem túl sok jóval kecsegtet. Brit szakértők szerint meglepő párhuzamok vannak a XXI. század és a XX. század első évtizede között, és mint utóbbi esetében tudjuk: globális háborúhoz vezetett az ellenségeskedés.