Leleményes módon takarékoskodik a magyar. Egy kutatás szerint egyre többen használják kerékpárjukat munkába járáshoz a drága autózás és tömegközlekedés helyett. Tőlünk nyugatra ezért még fizetnek is a polgároknak.
A magyarok 34,1 százaléka az utóbbi két-három évben többet használta kerékpárját közlekedési eszközként, mint korábban. Így akár havi tízezer forintot
is megtakarítanak. Legalábbis ez derül ki az aegondirekt.hu felméréséből, amely huszonkétezer bringás megkérdezésével készült.
Nyugat-Európa több országában adókedvezményekkel ösztönzik a kétkerekűek használatát.
Bécsben nemcsak az autósok kaphatnak költségtérítést a munkáltatójuktól, hanem azok is, akik kerékpárral járnak dolgozni. Belgiumban, Hollandiában és Nagy-Britanniában azok kapnak többet, akik messzebbről tekernek, ugyanis a fizetség a megtett kilométerek után jár. Belgiumban 20 eurócentet, azaz 60 forintot lehet leírni kilométerenként, Hollandiában 15 centet (45 forintot), Nagy-Britanniában pedig mérföldenként adnak 20 pennyt, az-az kilométerenként mintegy
70 forintot. Belgiumban annyira népszerű ez a kezdeményezés, hogy a 2006-ban mért 140 ezerhez képest 2010-ben már 270 ezren tekertek a munkába.
A Magyar Kerékpáros Klub elnöke szerint ilyen „veszély” nem fenyegeti a hazai kerékpározókat. – Sajnos kevés esélyt látok arra, hogy nálunk is bevezessenek ehhez hasonló kedvezményeket – mondta lapunknak László János. A klub elnöke ugyanakkor nagyon örül annak, hogy Magyarországon is rohamosan terjed a kerékpározás. – Budapesten a hétköznapi közlekedésben 40-50 százalékkal nő a kerékpározók száma évente. Végre kormányzati és önkormányzati szándék is kellene az úthálózat intenzív fejlesztésére – tette hozzá.
Csomor Csilla azok közé tartozik, akik maximálisan kihasználják a bicikli előnyeit.
– Budán, a város szélén lakom, ezért a környéken a napi teendőimet kerékpáron közlekedve intézem. Így sokat spórolok is – mondja lapunknak a színésznő, aki természetesen nagyobb távolságokra autóval jár. Abban, hogy ennyire megszerette a kerékpározást, egy sajnálatos sérülés is szerepet játszott.
– Tizennégy éve volt egy térdszalagműtétem, azóta nem szabad például futnom vagy teniszeznem, de kerékpározni igen. Annyira megszerettem a biciklizést, hogy tavaly váltóban elindultam egy balatoni triatlonversenyen, ahol a nagy emelkedőkkel tarkított úton harminc kilométert tettem meg – meséli Csomor Csilla, aki szintén úgy véli, hogy jobban kellene ösztönözni a kerékpáros közlekedést.
Az osztrák főváros egyik fő célja, hogy öt év alatt a 6,7 százalékos biciklis közlekedési arányt 10 százalékra emelje.
Ezt infrastruktúrafejlesztéssel és pozitív kampányokkal kívánják elérni, s ennek keretében lett 2013 a biciklizés éve az osztrák fővárosban. Ha így folytatják, sikerül. Nekik…
