Jövőre ötvenmilliárdot remél a kormány az aranytárgyak, drága autók eladása után befolyt 35 százalékos luxusáfából. Ha az unió most engedné is ezt, akkor sem jönne össze ennyi – véli a szakértő.
Az eddigi áfakulcsoknál jóval magasabbat, 30-35 százalékosat vezetne be a kormány a luxuscikkekre – például a nagy értékű autókra, ékszerekre, hogy igazságosabbá tegye az adórendszert – közölte Orbán Viktor tegnap a Kossuth Rádióban. Ennek nem először fut neki a kormány: 2011-ben Matolcsy György még gazdasági miniszterként kérte az Európai Bizottságot, tegyen javaslatot a luxuscikkek forgalmi adójának normál kulcsúnál magasabbra emelésére.
Az unió nemet mondott. Az ok: három áfakulcsot engedett, egy negyedik miatt meg kellett volna változtatni a közösségi jogszabályt. Orbán két éve úgy vélte: a luxus körébe az arany, a szőrme, a nagy értékű autó és – mint mondta – „hasonlók” tartoznak. Akkor körülbelül évi ötvenmilliárdos bevételt vártak a sarcból, nyilván most is legalább ennyit.
– A tervezett bevétel nehezen jöhetne össze csak ékszerekből és autókból. Elképzelhető, hogy szélesítik majd a termékek körét, például bekerülhetnek elektronikai cikkek is – mondta Saághy Pál, az Equilor vezető üzletkötője.
– Vagy pedig leszállítják az áfa értékhatárát. Egy autó nagyjából tízmillió forint felett számít luxuskategóriásnak, ezt akár milliókkal is lejjebb vihetik. Külföldön számos példa van a luxusadókra, így könnyen lehet, hogy végül rábólint az Európai Unió – elemezte a helyzetet Saághy Pál.
Sok országban a luxustermékek áfáját vagyonadóvá alakították át, azaz lényegében ez a fajta áfa nem másnak minősül, mint vagyonadónak. Ez utóbbit 2009-ben a Fidesz még ellenezte.
Két buktatója van
Törvény még nincs, buktatók azonban már akadnak. Nagypál Tamás közgazdászt kérdeztük.
1. A luxusnak minősülő termékeket nem Magyarországon, hanem külföldön vennék meg, ott, ahol nincs luxusadó vagy emelt áfa. Az adót is ott fizetik meg, így a magyar államhoz egyetlen fillér sem folyna be. Ezért veszélyes akkor bevezetni magasabb adókulcsot, ha a környező országok alacsonyabbat használnak.
2. Lassan dönt az EU, két-három év is eltelhet a jogerős határozatig.
