Horrorfilmbe illő történet tartja lázban Szeged tarjáni városrészét. A helyi Zápor-tó vadkacsáit ugyanis egy brutális társaság gyilkolja. Az állatok nyakát puszta kézzel tekerik ki, s már viszik is haza ebédre vagy vacsorára. A madarakat néhány helyi asszony próbálja védelmezni.
Néhány hete még vidám, gyönyörű kacsacsaládoktól volt hangos a tarjáni Zápor-tó, de most már alig tucatnyi állat lézeng a vízben. A vadkacsagyilkosok ugyanis nap-nap után hordják haza az állatokat. Szabó Józsefné többször is szemtanúja volt a kegyetlen kacsairtásnak.
– Rendszeresen kijártam etetni a vadkacsákat, kicsik is születtek, minden olyan szép volt – kezdi a tarjáni asszony. – Egyik nap azonban arra lettem figyelmes, hogy mintha kevesebb lenne a kacsákból. Aztán hamar kiderült, egy felnőttekből és gyerekekből álló társaság áll a háttérben, ők gyilkolják ôket. Szörnyű volt látni: összeterelték az állatokat, majd kikapták őket a tóból, kitekerték a nyakukat, és elvitték a tetemeket. Még a kiskacsákat sem kímélték! – folytatja remegő hangon Szabó Józsefné.
–Ez állatkínzás! Persze megpróbáltam rájuk szólni, de az egyikük nevetve csak annyit mondott: miért, nem arra valók, hogy megegyük őket?
Mint kiderült, a fura társaság rendszeresen lopja a kacsákat, és bár az asszony ismerősei is szóltak már a tolvajoknak, semmi sem történik. Pedig már a rendőröknek is jelezték a mészárlást.
– Szóltunk a rendőröknek, de túl későn érkeztek – így az asszony. – Senki sem veszi komolyan, pedig ami itt történik, az több, mint kegyetlen! Boldog lennék, ha valaki segítene nekünk és megvédené a kacsákat!
