Negyvenhárom év után talált rá nagyapja sírjára Andrej Kacsulka. A fehérorosz férfi kitartóan kutatott, s a nyomok Kaposvárra vezettek. Zokogásban tört ki, amikor megpillantotta sosem látott nagypapája sírhelyét.
A fehérorosz Andrej Kacsulka nagyapja Magyarországon halt hősi halált a második világháborúban, de a családja nem tudta, hol nyugszik. Lánya, Andrej édesanyja mindig kérlelte a fiát, kutassa fel a nagypapát, akire ő nem emlékezett, hiszen négyéves volt, amikor jelentkezett a frontra.
– Nagyapám hazafias érzésekkel telve indult a frontra 1941. június 22-én. Alekszej Homjakovnak hívták, erős ember volt a maga 190 centis magasságával, és jellemző volt rá, hogy mindenről beszélt, amiről akkor tilos volt – mondta az unoka. Andrej évtizedeken át kutakodott, de csak tavaly talált rá Budapesten dokumentumokra, amelyek nyomán fellelte a kaposvári sírt.
A család évekig nem hallott Alekszejről. Csak a nagymama halála után került elő a halotti bizonyítvány, amiből megtudták: Alekszej Magyarországon esett el. – Nem volt könnyű dolga Andrejnek, mert a nagyapját háromszor temették újra. Először a templomkertben, majd az összes szovjet katonát a főtéren álló második világháborús emlékmű köré vitték át, később került Kaposvár polgári temetőjébe – ezt már Szvetlana Gokieli, az orosz hagyományőrzők kaposvári egyesületének elnöke teszi hozzá.
– Nagyapámat őrmesterként szakaszával együtt a német–magyar csapatok Kaposvár környékén állították meg, és március 7-ig tartották a frontot - veszi át a szót Andrej. Homjakov őrmestert az utolsó harci napon Kadarkúton találta el egy repesz a halántékán. Még elvitték a templomból átalakított hadikórházba, majd a közeli klinikára, de ott elhunyt. 39 éves volt.
– Amikor végre ott álltam a sír előtt, azt hittem, megszakad a szívem. Zokogtam és minden rokona nevében meghajoltam nagyapám előtt. Boldog voltam, hogy teljesítettem anyám álmát, bár szegény ő ezt nem érhette meg. Hoztam egy kis földet a sírról és hálás vagyok a magyaroknak, hogy az összes szovjet sírt tökéletes állapotban őrizték meg – zárta le történetét Andrej.
