Külföldön jobban értékelik a tehetséget

Míg a Csillag születikből korán kiszavazta a magyar zsűri, addig a szigetországi tévénézők voksaival megnyerte a legnépszerűbb brit tehetségkutatót az Attraction, és a világsiker kapujában áll. Hosszú hányattatás után Szűcs Zoltánék legmerészebb álma vált valóra.

Az Attraction története már-már tipikus, számos sikeres magyar él a világban, aki itthon hiába küzdött az elismerésért. Művészek, spor­tolók, tudósok, vállalkozók, akiknek életútja igazolja a keserűen emlegetett mondást: senki sem lehet próféta a saját hazájában.

Kertészt németek terjesztették fel a Nobel-díjra

Egyetlen irodalmi Nobel-díjas írónk tizenhárom évig írta el­ső regényét, a Sorstalanságot. A művet az akkori kulturális vezetés elutasította, két év próbálkozás után végül 1975-ben jelenhetett meg. Ám Kertész és műve ekkor is csak irodalmi körökben kapott elismerést, díjakat, megbecsülést és közismertséget Nyugat-Európában vívott ki magának a kilencvenes évek elejétől. Olyannyira, hogy nem magyar, hanem német kiadó terjesztette fel a Nobel-díjra, amelynek odaítélése után végre Magyarországon is szélesebb körben ismert lett.

Hunyady: nem adtak esélyt itthon

Hunyady Emese gyorskorcsolyázó pályafutása idehaza nehezen indult: a Volán versenyzője volt, amikor az akkori elnök, Grosics Gyula megszüntette a gyorskorcsolya-szakosztályt. Hazánk legjobbjává küzdötte fel magát, mégsem vették fel a TF edzői szakára. Ezt követően hagyta el az országot, hozzáment egy Ausztriában élő magyarhoz, és bár házassága nem sikerült, karrierje beindult. Számos vb-cím után 1994-ben olimpiai bajnok lett.

– Magyarországnak akartam nyerni, de nem adtak esélyt, hogy valami legyen belőlem – mondta egy korábbi interjúban.

Rajonganak Erikáért

Marozsán Erika ugyan itthon is ismert, ám képességeit Nyugat-Európában sokkal inkább elismerik. A színésznő több magyar filmben is játszott, s 1999-ben a Szomorú vasárnappal a nemzetközi filmpiacra is eljutott. Azóta tucatnyi – főleg német – film főszereplője volt. Miközben itthon inkább a színházak foglalkoztatják, 2000-ben Oscar-díjra is jelölték a One-Day Crossing című magyar filmben nyújtott alakításáért.

Jelkép lett a kocka

Mint oly sok feltaláló, a bűvös kocka megalkotója sem itthon lett híres. Rubik Ernô 1975-ben igényelte először a logikai játék szabadalmaztatását, amit csak 1977-ben kapott meg. Nevét és találmányát a világ minden zugában ismerik, a bűvös, vagy ahogy külföldön hívják, a Rubik-kocka a legtöbb példányban (350 millió) eladott és leggyakrabban hamisított játék, minden ötödik ember tartotta már a kezében.

Jellemző, hogy hazai hányattatása után ma már előszeretettel használják a kockát Magyarország és a magyar kreativitás jelképeként.

A társadalomkutató szerint Magyarországon sok az eszkimó és kevés a fóka, ezért óriási a könyöklés. 

– A külföldről hazajövő mû­vészek mindig sikeresebbek, érdekesebbek itthon is – mondta az Attraction gyôzelme kapcsán Szilágyi Gyula szociológus. – Itthon kicsi a piac és sok a tehetség. Ha valaki itthon nagyon sikeres, még akkor sem kereshet annyit, mint külföldön egy közepes színvonalú produkcióval. Nem csoda, hogy a magyar előadók külföldre vágynak – folytatta a szociológus, aki azt is elmondta, itthon minden ismert ember foggal-körömmel védi a saját helyét, elgáncsolja a hozzá hasonló produkcióval próbálkozókat a piaci korlátok miatt, ezért érthetô, hogy sokan külföldön próbálnak szerencsét.