A Központi Statisztikai Hivatal kimutatta, hogy míg a közalkalmazottak és a köztisztviselők száma csökkent, tavalyhoz képest tízezerrel több (72 ezer) kormánytisztviselő dolgozik.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése kimutatta: míg a köztisztviselők és közalkalmazottak (pedagógusok, orvosok, ápolók stb.) száma folyamatosan csökken, a kormányzati tisztviselőké a tavalyi 62,2 ezerről 72,9 ezerre nőtt.
De mi lehet az oka annak, hogy a kormány közvetlen környékén ilyen gyorsan szaporodnak a munkahelyek?
– Nem a munkahelyek szaporodtak meg. Csupán arról van szó, hogy a járási hivatalok működésének megkezdésével egyúttal az ott dolgozó közalkalmazottak egy másik, kormánytisztviselői státuszba léptek – válaszolták megkeresésünkre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál.
A sajtóiroda tehát cáfolja, hogy felvettek volna több mint tízezer embert. Így azonban joggal lehet előléptetésnek nevezni ezen emberek átminősítését.
A köztisztviselők és a kormánytisztviselők jogköre ugyan hasonló, de munkajogi szakértők arra hívják fel a figyelmet: utóbbiak díjazása magasabb, és esetükben a bizalmi elvek is jobban érvényesülnek.
Mi a különbség?
KÖZTISZTVISELŐ: Így hívják mindazokat a munkavállalókat, akik a közhatalmat gyakorló szerveknél vállalnak munkát. Ilyenek az ÁNTSZ-nél vagy például a fogyasztóvédelmi hatóságoknál dolgozó ellenőrök, de az önkormányzatok dolgozói is.
KORMÁNYZATI TISZTVISELŐ: Az országos és megyei fennhatóságú kormányhivatalok, illetve az országos hatáskörű központi szervek dolgozói számítanak kormányzati tisztviselőnek. Ilyenek a minisztériumok vagy például a katasztrófavédelmi igazgatóságoknál alkalmazottak.
