Amint a csapat visszaér Katmanduba, és Kollár Lajos bejelenti a két hegymászó eltűnését, megkapják a dokumentumokat. Még egy ezrelék esély lehet arra, hogy Erőss Zsolték életben vannak – állítja dr. Bense Tamás, de ez is az isteni csoda feletti kategória lenne. A keresés véget ért, a közelgő monszun miatt az összes expedíció elhagyta a Kancsendzöngát.
Az utolsó remény is elveszett, ugyanis végleg levonult tegnap az expedíció a Kancsendzöngáról. Sajnos bele kell törődni a felfoghatatlanba: Erőss Zsolt és Kiss Péter végleg elveszett.
Az emberek nagy része azonban még egy utolsó szalmaszálba kapaszkodhat, ugyanis – szinte a csodánál is nagyobb szerencsével – még akár életben is lehetnének a fenn rekedt fiúk.
– Történt már olyan a szakirodalom szerint, hogy mászókat temetett el egy lavina, de a hó alatt – csodával határos módon – olyan ideális körülmények közé kerültek, amelyek négy-öt napig is megóvták őket, élve előkerültek. Ilyenre szinte már csak matematikai esély van, az isteni csoda kategóriába esne – magyarázza dr. Bense Tamás orvos.
A mászók családja, barátok és szakemberek is lemondtak Erőssékről, ugyanis az expedíció végleg levonult a hegyről:
– A keresés eddig folyt, remény azonban az eltelt idő miatt már nincs, bele kell törődnünk a két hegymászó elvesztésébe, az expedíciónak pedig le kell vonulnia a hegyről az érkező monszun miatt – tájékoztatott az expedíció szóvivője, Vincze Szabolcs. Hozzátette: vélhetően csúszás vagy fagyás végezhetett Erőssékkel, de az életmentő vizük is kevesebb volt a kelleténél.
– Kevés víz volt a párosnál, pedig ebben a magasságban a folyadékpótlás legalább olyan fontos, mint hogy minél hamarabb elhagyjuk a 7000 méter feletti zónát. Ez leginkább annak volt köszönhető, hogy Erőss és Kiss jó formában érezte magát a csúcsroham előtt és alatt, ezért annyi cuccot akart magával vinni, ami még nem hátráltatja a haladást ebben a magasságban, és könnyebbé teszi a gyors ereszkedést is.
Az egyik spanyol mászó, Oscar Cadiach még találkozott a fiúkkal a csúcson:
– Pétert, a magyar férfit sokszor utolértem – olvasható a férfi blogján. – Kevés felszerelés volt nála, de gyorsan haladt. Előreengedtem, hogy ő léphessen először a csúcsra, de nem akart. Valószínűleg a mászótársára várt, a féllábú férfira. A csúcson még sok képet készítettek, rádión beszéltek hosszasan, majd elköszöntek tőlünk – számolt be a férfi. Ekkor láthatták a többiek utoljára életben őket.
Agyi ödéma a nagy ellenség
A mászók egyik legnagyobb ellensége az agyi és a tüdőödéma.
– 5500 méter fölött az idegsejtek hajlamosak a duzzanatra, a nyomás az agyban fokozódik, ami zavart, fejfájást, látászavart, görcsöket, végül akár légzésleállást is okoz – tájékoztat Bense Tamás. – Emellett a tüdőben lévő léghólyagokat folyadék kezdi kitölteni, az oxigéncsere csökken. Ez a tüdő ödémája.
Ha ez mind a kihűlés tüneteivel együtt lép fel, a túlélési esély a nullával egyenlő: a szervezet az elején ugyanis még védekezik, de később jön a tudatzavar, légzésleállás, aluszékonyság, eszméletvesztés. A halál azonban kíméletesebb: a zavartól ekkor ugyanis az ember már szinte alig van tudatánál.
Gyászol Gyöngyös
Nem csak a sporttársadalom, egész Gyöngyös gyászolja Kiss Pétert. A tehetséges helybéli fiút még a polgármester indította útnak, 150 ezer forintos összeggel be is szállt Peti útjába, cserébe a fiúnak Gyöngyös zászlaját adta útravalóul, hogy tűzze ki a csúcson:
– A legutolsó pillanatig, amíg csak egy kis remény volt, bíztunk abban, hogy Kiss Péter és Erőss Zsolt élve, épségben és egészségben tér haza a Kancsendzöngáról. Sajnos az utolsó reményünk is szertefoszlott. Bele kell törődnünk az elfogadhatatlanba, abba, hogy a hegymászókat már soha nem látjuk viszont. Mély részvéttel osztozunk a sportolók családjának fájdalmában. Kívánom, hogy legyen erejük és hitük türelemmel viselni a megrázó veszteséget – írta Faragó László polgármester.
Kiss Péter családja elzárkózik a nyilvánosságtól – tudtuk meg az önkormányzatnál.
