Bonaparte Napóleont nem lehet a fantáziaszegény hadvezérek közé sorolni. Ám amikor tudomást szerzett az amerikai Robert Fulton által tervezett gőzhajóról, és tanácsadói úgy vélték, ez a találmány segítheti a tengeri hadviselést, Napóleon – pestiesen szólva – kifakadt, és e szavakkal válaszolt a megkeresésre:
„Hogy képzelheti bárki, hogy egy hajó csak azért, mert máglyát gyújtanak a fedélzete alatt, a széllel és a hullámokkal szemben képes lesz előre haladni?”. A folytatás közismert. Napóleon és a gőzhajó későbbi sorsa egyaránt.
Lord Kelvin (1824–1907) korának egyik legkiemelkedőbb fizikusa volt. Az ő nevéhez fűződik az abszolút nulla fok (mínusz 273 Celsius-fok) fogalmának kitalálása, bevezetése, s nem mellékesen a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteletbeli tagjává választotta.
A hőtan, az elektromosság és a mágnesesség professzoraként azonban mindvégig rendkívül elutasító volt a testen is áthatoló sugárzás tekintetében. „Be fog bizonyosodni, hogy a röntgensugár nem több, mint kitaláció” – mondta. Ehhez képest 1901-ben Röntgen felfedezése Nobel-díjat ért.
Érdemei elismerése mellett ne feledkezzünk meg Kelvin másik kolosszális tévedéséről sem: „a levegőnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni”.
Hollywood annak is köszönheti sikerét, hogy az ott dolgozó producerek és rendezők mindig megérezték az idők szavát.
Nem sokkal a második világháború után az egyik legtekintélyesebb filmguru óriási bakot lőtt. Darryl F. Zanuck, a 20th Century Fox elnöke ugyanis 1946-ban kijelentette: „a televíziókészülék hat hónapnál tovább nem lesz képes megtartani a piacát. Az emberek hamar beleunnak majd, hogy éjszakánként egy pozdorjalemezből készült dobozt bámuljanak.”
De nem egyedül ő fogott mellé: a Toshiba óriáscég vezetője 1955-ben ezt találta mondani: „Japán túl szegény ahhoz, hogy lakói olyan luxust engedhessenek meg maguknak, mint a televízió”.
Egy évvel a világhódító Beatles megjelenése előtt azért az sem volt időtálló kijelentés, amit Dick Rowe, a Decca Records producere mondott 1962-ben, és amely szerint: „a gitárzene hamarosan kimegy a divatból”.
Bill Gates őrült tévedését – „640 kilobájt mindenki számára elég lesz” – sokszor idézték már, de azt kevesen tudják, hogy Neumann János, a számítógép atyja 1939-ben úgy vélte: „a számítástechnika elérte fejlődése határait”. Meggyőződésével nem volt egyedül. Thomas Watson, az IBM egyik vezetője 1943-ban ezt hangoztatta: „a virágzó világpiacon akár öt komputerre is lehet kereslet”.
Meglehet, azért gondolta így, mert akkoriban egy valamirevaló számítógép valóságos monstrumnak számított, amit jól jelez a Popular Mechanics magazin egyik 1949-es címlapja, amelyen ez szerepelt: „elképzelhető, hogy a komputerek a jövőben nem nyomnak majd 1,5 tonnánál többet”. Nem tévedett sokat.
Nagyjából akkorát, mint Sir William Preece, a brit postahivatal főmérnöke, aki 1876-ban kijelentette: „lehet, hogy az amerikaiaknak szükségük van telefonra, de nekünk biztosan nincs. Bővében vagyunk a futároknak.”
Megitta a jóslatát
Cikkünk forrásául Bakó Krisztián Okos emberek, kolosszális tévedései című könyve, a Wikipédia és a világháló számos más adatbankja szolgált; utóbbiról Robert Metcalf, a komputertudományok doktora 1995-ben ezt mondta: „az internet egy héten belül összeomlik”.
A derék amerikaiban, becsületére legyen mondva, volt annyi kurázsi, hogy két évvel később egy konferencián a tévedését tartalmazó cikket leturmixolta, majd megitta. Váljék egészségére!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.