A földi pokol volt az otthonuk. Megtanultak együtt élni a folytonos életveszéllyel. A háború borzalmai, a bajtársak elvesztése, a holttestek látványa mindennapossá vált. Nehéz visszatalálniuk a hétköznapokba. A harctérről hazatért katonáknak meg kell küzdeniük démonaikkal.
Április elején hazatért az Afganisztánban szolgáló MH Tartományi Újjáépítési Csoport utolsó, 13. váltása. A hat és fél éves múltra visszatekintő misszióban összesen 2500 magyar honvéd szolgált. De nemcsak Afganisztánban, hanem a világ számos háborús, vagy konfliktusoktól terhelt övezetében – többek között Afrikában, a Balkánon – jelen vannak a magyar katonák, akiknek küldetésük teljesítése után valahogyan vissza kell találniuk a békés hétköznapokhoz. Ez néha majdnem olyan nehéz feladat, mint a harctéren életben maradni.
Ingerszegény otthon
A világ legismertebb poszttraumás stresszben szenvedő katonája Rambo, a vietnami harctérről hazatérő veterán, aki hazájában nem találja a helyét, konfrontálódik a hatóságokkal, s a szembenállás elkerülhetetlen magánháborúvá terebélyesedik. Rambo figuráját ugyan a képzelet szülte, ám a valóságban tapasztalható példák azt mutatják, hogy a Sylvester Stallone által megformált karakter bizony nagyon is realisztikus vonásokat mutat.
Az iraki vagy afgán csatamezőkről hazatért amerikai katonák között 2012-ben rekordméreteket öltött a pszichés betegséggel küzdők aránya. Szakértők szerint ennek oka nemcsak az átélt borzalmakban gyökeredzik, hanem a folytonos stressz és készenléti állapot után egyszerűen ingerszegénnyé válik az otthoni környezet.
Aggasztó adat, hogy az amerikai hadseregben tavaly több katona vetett véget az életének, mint ahány a harcokban halt meg. Az amerikai hadsereg az elmúlt évben 325 öngyilkossági esetről számolt be, 2011-ben ez a szám 283 volt. Vajon a magyar katonák miképp vészelik át a misszió utáni „új élet” kezdeti nehézségeit?
Míg a gép nem landol
A Baghlan tartományban szolgáló magyar erők parancsnoka, Sipos Antal ezredes a Népszabadságnak adott korábbi interjújában jól érzékeltette, hogy milyen lelkiállapotban töltik a katonák missziós idejüket.
– Afganisztán hadműveleti terület, ahol mindennap, minden egyes feladat végrehajtásában benne van egy esetleges támadás, a rajtaütés lehetősége. A kontingens minden egyes tagjának, a parancsnoktól a lövészig, ezt egy percre sem szabad elfelejtenie. Karácsonykor vagy szilveszterkor sem. Van egy nálunk katonáknál nagyon gyakran használt mondás: mindig számíts a legjobbra, de várd a legrosszabbat. Amíg a repülőgép nem landol otthon, addig bármi megtörténhet – fogalmazott a parancsnok
Sokkoló élmények
A poszttraumás stressz (PTSD) természetesen a Magyar Honvédség válságzónákban szolgálatot teljesítő katonáit is érintő jelenség. A missziókba készülők pszichológiai felkészítését a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjában dolgozó szakemberek végzik, s ugyanők segítenek a hazatérő, pszichés problémával küszködő veteránokon is. Győrffy Ágnes százados, a pszichológia osztály mentálhygiénés alosztályának vezetője szerint az afganisztáni missziókban szolgáló állomány nyolcvan százaléka átélt olyan helyzeteket, amelyek kiválthatnak poszttraumás stresszt.
– Ilyen esemény lehet például egy társ halála, a gyermekhalál látványa, tömeggel szembeni intézkedés, vagy olyan helyzet, amikor a katonának lőni, ne adj isten, ölni kell – magyarázta Györffy Ágnes. – Tapasztalataink szerint 6–9 hónap a visszailleszkedés ideje, ezalatt többlépcsős foglalkozáson vesz részt a katona. Ehhez hozzátartozik a kinti élmények alapos átbeszélése, a folyamatos kapcsolattartás, és a tágabb szociális környezetbe – ismerősök közé, munkahelyre – való visszailleszkedés.
Kés és sötét szoba
A HM nem közölhet pontos adatokat arról, hogy a veteránok hány százaléka szenved PTSD betegségben, de a Bors úgy tudja: a külföldi arányokhoz hasonló mértékről beszélhetünk. A Pentagon felmérése szerint az amerikai katonák húsz százaléka akut stresszkárosodást szenved el, tíz százalékuknál stresszbetegség alakul ki. Az európai egységeknél – így nálunk is – valamivel kisebb ez az arány. Egyre gyakoribb az antidepresszánsok és altató tabletták használata. Az amerikai hadseregben a harcosok 12–17 százalékának írták fel az orvosok ezeket a szereket.
– Igen, mi is tapasztaljuk a harctérről hazatérő magyar katonáknál a szenvedélybetegségek – alkohol, drogfogyasztás – megjelenését, előfordult öngyilkosság és gyilkossággal végződő agresszió is – erősítette meg Győrffy Ágnes. – Egy katona felesége például azzal fordult hozzánk, hogy férjén aggasztó jeleket fedezett fel. Elsötétített szobában, késsel a közelében érezte biztonságban magát. Egy kulcsinger hatására (ami a kint történtekre emlékeztette) otthoni körülmények között is úgy reagált, mint amit a műveleti területen megtanult, hatékonynak ítélt a túlélése érdekében. Ezek minden missziós hadseregben előforduló jelenségek.
Fizikai tünetek
Dr. Kovács László orvos ezredes, a pszichiátriai osztály osztályvezető főorvosa szerint a PTSD-től szenvedő katonák fizikális tüneteket is produkálhatnak. – Gyakori tünet a fejfájás, nyakfájás. A toronylövészeknek, akiknek bevetés közben jellemző testtartásuk folytán elzsibbadhat a karjuk, utólag jelentkezhet a végtagfájdalom. A visszatérő katonák rehabilitációját három részre oszthatjuk. Bio-, pszicho- és szociális terápiára. A mi osztályunkon a bioterápia zajlik, azaz a gyógyszeres kezelés. Hozzánk azok a katonák kerülnek, akiknél nem sikerült az elején elkapni a PTSD-t.
