Jussáért ölte meg István a gumicsászárt

Létezhet olyan eset, amelyben a gyilkos maga is áldozat? Úgy tűnik, a keddi szolnoki gyilkosság oka az elkeseredés, a tehetetlen düh volt. Az elkövető, T. István nem volt bűnöző, sőt: ismerői végtelenül rendes, becsületes embernek írják le.

– 2010-ig polgárőrként szolgált nálunk, csak jókat tudok róla mondani – mesélte lapunknak dr. Hanga Valéria, a Szolnoki Polgárőr Egyesület jogásza. – Imádta a gyermekeit, rendesen nevelte, taníttatta őket. Három éve családjával elköltözött Szolnokról.

De akkor hogyan lett a borzalmas ügy főszereplője? A férfi házát múlt pénteken árverésre bocsátották, s kisunokájával – akinek ő a gyámja – el kellett hagynia otthonát. Mindeközben hiába próbálta meg behajtani többmilliós kintlévőségét.

– Ügyfelem az áldozat alvállalkozója volt. Számlákkal, szerződésekkel tudjuk bizonyítani, hogy az elhunyt milliókkal tartozott védencemnek – erősítette meg információinkat a T. Istvánt védő dr. Vidéki László.

– Védencem számtalanszor hiába kérlelte D. Tibort, hogy adja meg neki a tartozást. Összeomlott, amikor hajléktalanná vált az unokájával együtt. Esetében nem egy elvetemült gazfickó előre eltervezett akciójáról, jóval inkább egy szerencsétlen emberi sorsról beszélhetünk – vélekedett az ügyvéd. Hozzátette: T. István továbbra sem tett érdemi vallomást.