Kétnapos holdutazásra toboroz utasokat egy amerikai cég. A turisták 2020-ban léphetnek az égitestre. Április óta már Mars-kiküldetésre is lehet jelentkezni, ahonnan nincs visszatérés a Földre.
A leggazdagabb magyar, Csányi Sándor 135 milliárd forintos vagyona is kevés ahhoz, hogy egy kétnapos túrát tegyen a Holdra. A Golden Spike Company nevű amerikai vállalat ugyanis 1,5 milliárd dollárt, cirka 337,5 milliárd forintot kér az extrém kirándulásért.
A céget az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egykori alkalmazottai működtetik. Az érdeklődés óriási. Az utazó az Apollo–11 űrhajó személyzete, Armstrong és Aldrin nyomdokába léphet, ők 1969. július 20-án léptek a Hold felszínére.
Hogy a sci-fi valósággá válik hamarosan, azt jól mutatja, hogy nagyjából egy hónapja Mars-utazásra is lehet jelentkezni a Mars One holland cégnél. A túra különlegessége, hogy a jegy csak egyirányú, azaz aki megy, telepessé válik, és nem tud visszatérni a Földre. Sokan ezt nem is bánják: az első két hétben a négy meghirdetett helyre 78 ezren jelentkeztek. A Mars One tervei szerint az első telepesek 2023-ban landolnak majd, őket pedig kétévente követik újabb betelepülők. Az utazásra augusztus 31-ig lehet jelentkezni, a feltétel csupán annyi, hogy a pályázó betöltse a 18. életévét, és egyperces videóban indokolja meg, miért éppen ő utazhasson.
A nevezési díj 5-75 dollár, attól függően, ki mennyire gazdag országból jelentkezik. Az utazás 6 milliárd dolláros költségét a holland cég a résztvevők kiválasztásáról és felkészítéséről szóló realitysorozatból finanszírozza a tervek szerint.
A repülés 501 napig tart. Az NFM Magyar Űrkutatási Iroda szakértője szerint nagy merészség a Golden Spike Company 2020-ra tervezett holdtúrája.
– Még az űrhajó és a hordozórakéta sincs meg, így kicsit korainak találom ezt a dátumot – vélekedik Horvai Ferenc, aki szerint a hold- és Mars-utaztatást mostanában rengeteg cég tűzte zászlajára, de igazán komoly kevés van köztük.
– Gazdaságilag ma egyedül a holdutazás lehet kifizetődő, ugyanis három nap alatt megtehető ez a távolság, ami nagyjából 384 ezer kilométer. Ugyanakkor a Marsra eljutni jóval tovább tart. 501 napot említenek, ám a Mars felszínére egy szonda már 7-8 hónap alatt eljut. A leszállási technológia azonban még mindig nincs kidolgozva– teszi hozzá Horvai Ferenc. Ő úgy tudja, hogy a Mars utazás előtt az amerikaiak tapasztalatszerzés céljából egy másik akciót is terveznek.
– Egy Föld közeli kisbolygó látogatása szerepel a célok között, amit befognának és Föld körüli pályára állítanának. Azt viszont tudni kell, hogy mindez nem egyszerű. A gravitáció hiánya veszélyes: ha egy ember lábujjhegyre emelkedik, könnyen elszáll – állítja a hivatal munkatársa. Kétségei vannak a Marson való kolóniák kialakításával kapcsolatban is.
– Nem hiszem, hogy az emberi szervezet huzamosabb ideig bírja az ottani környezetet. Az űrhajósok izomzatuk 20-25 százalékát elveszítik egy űrutazás alatt, így elképzelhető, mi történik több év alatt. Az is nagy kérdés, születhet-e gyermek abban a környezetben – fogalmazza meg aggályait a szakember.
Nemere István több regényt írt a témáról.
– Meggyőződésem: az emberiség útja az, hogy szép lassan elhagyjuk a Földet – szögezi le az író. Egyik műve a 25. században játszódik. Ebben valakit egy távoli bolygóra száműznek, ahol egyedül él, majd leszáll egy űrhajó, amivel mások is érkeznek, így lassan egyre többen lesznek, családot is alapítanak.
– Én magam szívesen bevállalnék egy Mars utazást, és írnék is róla. Csak azt nem tudom, a regényt hogyan tudnám visszajuttatni a Földre – mosolyog Nemere.
Az Űrkutatási Iroda munkatársa szerint is ez a jövő, de a most tervezettnél legalább 10-15 évvel többet kell várni erre. Sőt, nem csak a Hold és a Mars, hanem más bolygók is elérhetőek lesznek az emberek számára, és idővel az árak sem lesznek ilyen csillagászatiak.
