A leggazdagabb magyar, Csányi Sándor 135 milliárd forintos vagyona is kevés ahhoz, hogy egy kétnapos túrát tegyen a Holdra. A Golden Spike Company nevű amerikai vállalat ugyanis 1,5 milliárd dollárt, cirka 337,5 milliárd forintot kér az extrém kirándulásért.
A céget az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egykori alkalmazottai működtetik. Az érdeklődés óriási. Az utazó az Apollo–11 űrhajó személyzete, Armstrong és Aldrin nyomdokába léphet, ők 1969. július 20-án léptek a Hold felszínére.
Hogy a sci-fi valósággá válik hamarosan, azt jól mutatja, hogy nagyjából egy hónapja Mars-utazásra is lehet jelentkezni a Mars One holland cégnél. A túra különlegessége, hogy a jegy csak egyirányú, azaz aki megy, telepessé válik, és nem tud visszatérni a Földre. Sokan ezt nem is bánják: az első két hétben a négy meghirdetett helyre 78 ezren jelentkeztek. A Mars One tervei szerint az első telepesek 2023-ban landolnak majd, őket pedig kétévente követik újabb betelepülők. Az utazásra augusztus 31-ig lehet jelentkezni, a feltétel csupán annyi, hogy a pályázó betöltse a 18. életévét, és egyperces videóban indokolja meg, miért éppen ő utazhasson.
A nevezési díj 5-75 dollár, attól függően, ki mennyire gazdag országból jelentkezik. Az utazás 6 milliárd dolláros költségét a holland cég a résztvevők kiválasztásáról és felkészítéséről szóló realitysorozatból finanszírozza a tervek szerint.
A repülés 501 napig tart. Az NFM Magyar Űrkutatási Iroda szakértője szerint nagy merészség a Golden Spike Company 2020-ra tervezett holdtúrája.
– Még az űrhajó és a hordozórakéta sincs meg, így kicsit korainak találom ezt a dátumot – vélekedik Horvai Ferenc, aki szerint a hold- és Mars-utaztatást mostanában rengeteg cég tűzte zászlajára, de igazán komoly kevés van köztük.
– Gazdaságilag ma egyedül a holdutazás lehet kifizetődő, ugyanis három nap alatt megtehető ez a távolság, ami nagyjából 384 ezer kilométer. Ugyanakkor a Marsra eljutni jóval tovább tart. 501 napot említenek, ám a Mars felszínére egy szonda már 7-8 hónap alatt eljut. A leszállási technológia azonban még mindig nincs kidolgozva– teszi hozzá Horvai Ferenc. Ő úgy tudja, hogy a Mars utazás előtt az amerikaiak tapasztalatszerzés céljából egy másik akciót is terveznek.
– Egy Föld közeli kisbolygó látogatása szerepel a célok között, amit befognának és Föld körüli pályára állítanának. Azt viszont tudni kell, hogy mindez nem egyszerű. A gravitáció hiánya veszélyes: ha egy ember lábujjhegyre emelkedik, könnyen elszáll – állítja a hivatal munkatársa. Kétségei vannak a Marson való kolóniák kialakításával kapcsolatban is.
– Nem hiszem, hogy az emberi szervezet huzamosabb ideig bírja az ottani környezetet. Az űrhajósok izomzatuk 20-25 százalékát elveszítik egy űrutazás alatt, így elképzelhető, mi történik több év alatt. Az is nagy kérdés, születhet-e gyermek abban a környezetben – fogalmazza meg aggályait a szakember.
Nemere István több regényt írt a témáról.
– Meggyőződésem: az emberiség útja az, hogy szép lassan elhagyjuk a Földet – szögezi le az író. Egyik műve a 25. században játszódik. Ebben valakit egy távoli bolygóra száműznek, ahol egyedül él, majd leszáll egy űrhajó, amivel mások is érkeznek, így lassan egyre többen lesznek, családot is alapítanak.
– Én magam szívesen bevállalnék egy Mars utazást, és írnék is róla. Csak azt nem tudom, a regényt hogyan tudnám visszajuttatni a Földre – mosolyog Nemere.
Az Űrkutatási Iroda munkatársa szerint is ez a jövő, de a most tervezettnél legalább 10-15 évvel többet kell várni erre. Sőt, nem csak a Hold és a Mars, hanem más bolygók is elérhetőek lesznek az emberek számára, és idővel az árak sem lesznek ilyen csillagászatiak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.