Gejzír, rododendron, ősfenyő és tengerszem ragadta magával a leginkább az elmúlt egy évben a kirándulókat. A Top7hungary.com turisztikai oldal összeállította a legkedveltebb és leglátványosabb kirándulóhelyeket.
A majki kolostor
A majki kolostort Oroszlánytól nem messze hagyták hátra: remeteként, fogadott némaságban éltek itt a kamalduli szerzetesek hosszú évtizedeken keresztül. A kolostor egy apró tó felett bújik meg, sűrű erdőkkel körülvéve.
Összesen 17 cellaházban laktak itt a szerzetesek, akik a naponta előírt kötelező imákat ugyan hangosan mondhatták el, de a nap többi részében tartózkodniuk kellett a beszédtől. Egymással csak a szentmiséken és a fő ünnepeken, a közös étkezéskor találkozhattak.
A Megyer-hegyi belsőtó
Talán sokan nem is tudják, de a Sárospataktól nem messze magasodó Megyer-hegyen egy tengerszem található. Itt egykor kőbánya volt, ahol a domb kristályos, kemény képződményeiből gabonaőrlő, érczúzó malomköveket csiszoltak.
A bányát már vagy száz éve bezárták, a fejtési gödörben pedig az idők során összegyűlt esővízből fejlődött ki egy mélykék vízű kis tó, amelynek mélysége néhol eléri a 6,5 métert is, míg a körben álló falak magassága közel 70 méter.
A bükki gejzírek
Tavasszal, főként március és április környékén 1,5-2 méter magasra tör fel a kristálytiszta karsztvíz a Bükki Nemzeti Park déli részén. Hóolvadás vagy nagyobb esőzések idején ugyanis a fennsík mészkő résüregrendszere vízzel töltődik fel.
Ugyanakkor nem könnyű megtalálni a gejzíreket spriccelő forrásokat: a víz surrogó hangja viszont nyomravezető tud lenni.
A kállai kőtenger
Háznyi köveket, valódi kőtengert hagyott maga után a Káli-medencében az egykori Pannon-tenger. Az idő és az elemek meghökkentő és látványos formájúvá alakította a sziklákat. A Szentbékkálla település mellett lapuló s magasodó kövek szinte érintetlenek maradtak.
S bár sziklaszilárdak, némelyikük mégis meginog, ha valaki rálép. Egy helyi monda szerint e kőtenger a mágikus rezgésű Szent György-vonalon fekszik, így gyógyerővel rendelkezik.
A jeli rododendronok
Embermagasságon túl is virágzó rododendronok ejtik bódulatba a látogatókat a Jeli Arborétumot bejárva, amelyet még 1922-ben gróf Ambrózy-Migazzi István kezdett építeni. Különleges növények sorakoznak itt egymás mellett. Kína, Japán, Amerika, a Kaukázus és a Balkán növényzetét és erdőtársulásait mutatják be.
Az ipolytarnóci ősmaradványok
Egy vulkáni katasztrófa által betemetett s megőrzött világra bukkanhatnak az ipolytarnóci parkban. Itt található a világ legnagyobb megkövesedett óriásfenyője, amely 23 millió éves. A Csapás-völgyben lévô, több mint húszmillió éves ősleletegyüttes egyben a világ harmadik leggazdagabb lábnyomőrző lelőhelye.
