Kiugrasztotta az ágyból az embereket tegnapra virradó éjszaka a föld váratlan mozgása, amit Fejér, Veszprém és Pest megyében is éreztek.
Felrázta Tenk lakóit a hajnali földrengés. A Heves megyei településen esett a legtöbb kár az épületekben az éjszakai földmozgást követően. Vagy ötven házban keletkeztek károk. A legtöbb ház a főutcán, a 31-es úton rongálódott meg.
A lakók az utcán várják a katasztrófavédelem és a biztosítók szakembereit. Mindenki azt akarja tudni, hogy összeg szerint mekkora a kára. A kellemetlen élményért azonban nem jár kárpótlás. Az emberek azt találgatják, mikor jön a következő földmozgás.
– Februárban is megmozdult a föld, de nem ilyen bitang erősen, mint most. Leomlott a kémény, lehullottak a cserepek, bent mindenhol repedések keletkeztek – sorolja sírva Kruspel Jánosné Rebeka. – A kisunokámmal, Attilával egyszerre riadtunk fel. Valósággal röpködtek a poharak, veszettül táncolt az egész ház. Azonnal felébresztettem a többi unokámat és a húgomat, a nevelőanyjukat. A gyerekek sírtak, mind halálra rémültünk.
Attila most már mosolyogva mutatja, hogyan rántotta ki őt az ágyból a nagymamája, de éjjel nagyon félt.
A szemközti házban Bessenyei István a tetőt javítja, helyükre teszi a cserepeket. Ő is azt találgatja, vajon mikor lesz következő alkalom.
– Februárban nem volt ilyen rossz a helyzet. Akkor is megijedtünk, de tegnap hajnalban rémület töltött el mindannyiunkat – mondja a tetőről kiabálva.
A szomszédban a 76 éves Oszlánczi István beljebb tessékel. Takaros kis háza van veteményessel, kutyákkal, egy-két haszonállattal.
– A múltkori földrengésben majdnem ledőlt az egyik kéményem. Most meg, amikor már éppen megjavítottuk, a másik kémény dőlt össze kis híján. A fene enné meg! – csap nagyot a tenyerébe. – A falról a vakolat, a képek, minden potyogott. Azt hittük, a fejünkre omlik az egész ház.
Felesége elő se jön, bent sír a szobában. Még mindig a történtek sokkhatása alatt áll.
Juhász Istvánné Gizi házán a tetőcserepek egészen érdekesen kezdtek el széthullani.
– Látja? Mintha körbe-körbe dobálták volna őket – mutatja az asszony. – Éjjel a mélyből jövő morajlásra talán még fel sem keltem volna, annyi kamion jár itt a 31-esen. No de amikor az arcomba hullottak a vakolatdarabok, rögtön kipattantam az ágyból! Az összes lakó kiözönlött az utcára, ott beszélgettünk, találgattuk, lesz-e még újabb lökéshullám.
A repedések, mint egy pókháló, belülről befonták a sarkokat és a falakat. Szerencsét kívánva búcsúzunk, és visszasétálunk a főutcán. Az egyik ház kertjében egy kislány nyugtatgatva simogatja kutyáját.
– Még mindig nagyon meg van rémülve szegény Csutak – néz fel Viktória. Édesanyja átveszi a szót. – Három napja minden áldott nap kiásta a kutya ezt a gödröt itt. Csak itt, sehol másutt a kertben. Én persze visszatemettem mindig, de aztán újból kikaparta – számol be Tóth Rita. – Hétfőn este bezártuk, mert megint nekiállt ugyanott ásni. Érezhette a közeledő földrengést, mert az éjszaka megmozdult a lábunk alatt a talaj.
Csak a statisztikából számolnak
Dr. Tóth László szeizmográfus szerint megjósolhatatlanok a földrengések. – Az eddigi adatok alapján a Richter-skála szerinti 6–6,5-ös erősségűek a legnagyobbak hazánkban. Évente 100-120 rengést mérünk, ám ebből csupán négyet-hatot érzékel a lakosság. A héten tapasztalt mértékû földmozgás két-három évente fordul elő.
Legutóbb 1985. augusztus 15-én Berhidán mértünk 4,9-es erősségű rengést, ami komoly anyagi károkat okozott. Sokan emlékezhetnek a 2011-es oroszlányi földmozgásra is, ám az „csupán” 4,1-es erősségű volt.
