Biztonságát tartja boldogságnak a magyar

Boldogság=biztonság?

A boldogság sok magyarnak azzal jelent egyet, hogy biztonságban tudhatja munkahelyét, fizetését, családját. S közben gyakran használja az „olyan boldog lennék, ha…” kezdetű mondatokat. De mi áll a boldogságunk útjába? – Mi magunk – állítja Nagy Béla boldogságszakértő és motivációs tréner. – Két éve az utcán véletlenszerűen megkérdeztünk több száz embert arról, mi tenné boldoggá. Az emberek gyakorlatilag egytől egyig a biztonságot és a fix anyagi hátteret nevezték meg.

Nagy Béla hatalmas célt tűzött ki maga elé 2010-ben. Elhatározta, hogy mindent megtesz Magyarország boldogságin-dexének emeléséért. Ezzel a mérőszámmal szemléltetik évről évre, hogy mennyire tartják magukat boldognak a különböző országok lakói. Legutóbb a 178 országot rangsoroló listán a 107. helyen tanyáztunk. A top háromban Dánia mögött Svájc és Ausztria szerepel. 

– Tanulható a boldogság – hirdeti Nagy Béla. – A dalai láma azt tanítja, hogy nem maga a kitűzött cél a boldogság, hanem az odáig vezető út. S nem találunk rá anélkül, hogy ne keresnénk és építenénk azt.

Mit mond a Biblia?

Nyúl Viktor római katolikus pap abból indul ki, hogy minden ember – vallási hovatartozástól függetlenül – arra törekszik, hogy boldog legyen. – Emberi természetünkbe bele van írva a vágy a harmónia, a szépség, az igazság után. Talán ennek a harmóniának a visszatükröződését lehet boldogságnak nevezni – tűnődik Viktor atya. – A kereszténység szerint azért akar minden ember boldog lenni, mert mindannyiunkba Isten ültette ezt a vágyat, és ő maga a tökéletes boldogság forrása.

Az atya szerint vannak ugyan az életben olyan hétköznapi örömök, amelyek láncolatot alkotnak, de ezektől még nem lesz az ember felhőtlenül boldog. – A boldogság nemcsak érzés, hanem állapot. Amikor az ember azt érzi, hogy szeretik, és viszont tud szeretni, biztonságban van, és akkor születik meg a szívében a béke, az öröm és a boldogság – vélekedik a pap.

Mire jutottak a filozófusok?

Az ókori görögök filozófiája szerint a boldogság egyet jelent a teljes élettel. – Az ógörög nyelvben a beteljesült élet és a boldogság két kifejezése is igen hasonló. Aztán a XVIII. századtól egyszerűen az örömöt azonosították a boldogsággal – magyarázza Geng Viktor filozófus. – A XIX. századra ez tovább egyszerűsödött, és tulajdonképpen az anyagi sikerességet és a fogyasztást határozták meg a boldogság feltételeként.

Csak a XX. században kezdtek el kételkedni abban, hogy a boldogság számszerűsíthető, amiben egy magyar származású amerikainak, John Harsányinak is fontos szerepe volt. – Az ő ötlete az volt, hogy a boldogságot inkább mint végcélt nevezzék meg. Így egyre jobban erősödött az a meglátás, hogy az anyagi javak halmozásával nem növelhető a boldogság. Ennek ellenére most ott tartunk, hogy a boldogság fogalma kimondottan az anyagi jólétre szorítkozik – vélekedik a filozófus.

Az állam is kutatja

Az Ipsos 2011-ben végzett boldogságfelmérése alapján Magyarország áll az utolsó helyen Európában boldogság tekintetében. Jó hír, hogy az öngyilkossági statisztikák első helyéről lekerültünk. Magyarországon létezik önálló boldogságkutató műhely, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkáját támogatja.

– A társadalom elégedettségét, boldogságát mérik fel mind a gazdasági, mind a lakossági szempontokat figyelembe véve. A műhelyben szociológus, geográfus, közgazdász egyaránt segít – közölte az NGM.

De mi a megoldás?

A lelkész szerint Istenben található a boldogság kulcsa. A filozófus azt mondja, hogy a boldogság egy cél, ami megközelíthető. A boldogságszakértő úgy véli, már az is boldogság, ha rátalálunk a céljainkhoz vezető útra. A dalai láma szerint a boldogság érzése csakis belülről fakadhat, ily módon nincs köze a körülményekhez. A tanítások abban egyeznek, hogy az embernek ismernie kell önmagát és a vágyait, céljait, hogy elindulhasson a boldogság felé. S az már csak rajta múlik, hogy útközben is boldognak érezze magát.